2017. április 23., vasárnap

Dorottya 5 éves

Egy nappal a jeles nap után jutottam odáig, hogy elkészítsem a videóját, alig érem utol magam.. De elkészítettem és el is fogom, ameddig bírom szuflával, mert miután megnézte, és újra és újra és újra megnézte, elfutott a gyerekszobába és becsukta az ajtót, mint egy kiskamasz. Utánalopóztam, és miután megengedte, hogy bemenjek, az ágyán fekve találtam, sírva. Meghatódott. És azt mondta, "hiányznak az emlékek, az a sok dolog, amit most láttam, de úgy örülök, hogy láthatom őket újra". Ezért csinálom, Kisangyalom, hogy segítsek emlékezni. Hogy milyen voltál, mivé és Kivé lettél. Újra megérezhettem, hogy ez az egyik legnagyobb ajándék számára (és általában a gyerekek számára), hogy nézegetheti önmagát, a Róla és családjáról készült képeket, videókat és segítünk Nekik emlékezni, mert kicsik még, hogy maguk megtegyék. 
Öt éves lett, igazi nagylány. Kiskamaszos, visszabeszélős, feleselős dolgai vannak már, vállrándítások, grimaszok és flegma gesztusok is kísérik a mindennapokat, ámde elmúlik ez. Leginkább kedves, szerető, jószívű és gondoskodó nagytestvér, nővér, nagylány és unoka. A haja továbbra is csodaszép, sok, hullámos és szőke, a szeme kék, 112cm magas és 22kg-ot kicsivel elkerülte. Nagyon sokat fejlődött rajzban, szinte egyik napról a másikra alkotott olyan dolgokat, hogy bizony egyszer-egyszer nem akartam elhinni az oviba érve, hogy azt valóban Ő készítette. Okos, érdeklődő és érzékeny kislány, akinek legnagyobb ajándék, ha oviba mehet. Pár hete közölte is, hogy ne haragudjak meg, amit most mondani fog, de az az igazság, hogy jobban szeret oviban lenni, mint itthon... Dehogy haragszom... Boldog vagyok. Két szívbéli jóbarátnője a két kis csoporttársa: Dorka és Lujzi, ők a sülve-főve lányok így hárman. Nagyon örülök, hogy ennyire egymásra találtak. Nagy igazságérzetéhez olykor bátortalanság társul, amin bizony csiszolni kell még majd, hogy jobban érvényesülhessen az életben, de sose legyen nagyobb baja. Még mindig húsz foga van, de alig várja, hogy kipottyanjon az első, mondtam Neki, hogy a következő szülinapi videójában már biztosan lesz egy erről szóló fejezet is :) 
Kedves, udvarias, okos és szép kislány, a mi nagy ötéves Dorottyánk. Nagyon szeretjük, mindennél jobban...


Püspökladány

AnyaBóbi egyike azon 6 szülőnek, aki vállalta, hogy részt vesz az óvoda szülői-óvőnői kórusában, általában az ovis rendezvényeken (Mihály napi vásár, Karácsonyi műsor, stb) szoktunk "fellépni", vagyis a műsorok aktív résztvevői lenni. Idén kaptunk egy nagyszerű lehetőséget: Az ez évi karcagi pedagógus konferencia után másnap tartandó kórusfesztiválra kaptunk meghívást, ahova mindenki a saját csemetéjét is vihette magával. A felkérés februárban érkezett, onnantól minden héten kóruspróbák voltak, egyáltalán nem voltak könnyűek a darabok, melyeket Kati néni, a kórus vezetője kiválasztott, de a sok gyakorlás eredményes volt. A hat kisgyerek is megtanult egy-egy helyes koreográfiát az egyes dalokhoz, úgyhogy komplett műsorral készültünk.
Április 7-én reggel hatkor indult a kisbuszunk, az út jó hosszú volt, de remek. Dorka remekül elvolt. Miután az ovónénik egy része kiszállt Karcagon, hogy részt vegyen a konferencián, mi továbbmentünk a szállásunkra Püspökladányba. A helyi kemping kőépületében kétágyas szobában kaptunk helyet Dorkával. Érkezés után kicsit pihentünk, szerencsére Dorka tudott egy keveset aludni, majd elmentünk ebédelni a közelben levő Katica oviba, ahol nagy-nagy szeretettel és terített asztalokkal vártak bennünket. A finom ebéd után a gyerekek még játszottak egy kicsit az udvaron, aztán visszamentünk a kempingbe és az ott kapott fürdőbelépőnkkel átmentünk a termálfürdőbe. Két medence működött, mindkettő gyógyvizes, a kintiekre esély sem volt, igencsak rossz idő volt. Megkérdeztem a pénztáros hölgyet, hogy hát no, így gyerekekkel meg egyáltalán kb mégis mennyit kellene gyógyvízben lennünk, mert igazán az nem pont nekik van kitalálva.. A hölgy azt mondta, hogy általában kb 20 percet szoktak orvosilag javasolni ebből... Ehh, hat besózott gyereknek fürdőruhában közölje valaki, hogy mártózás, aztán kifelé... A vége az lett, hogy kb három órát tartózkodtunk a létesítményben, ahol nyakig merültünk a barnás, érdekes, kissé illatos vízben. Amennyiben izületi és egyéb nyavalyákra jó ez a cucc, akkor Dorka kb 80 éves koráig preventív jelleggel már meg is tett mindent az egészségéért. Közben megérkeztek a konferenciás óvónénik is és kezdetét vette a közös pancsolás. Egy jólirányzott ötlettől vezérelve elpróbáltuk a vízben lebegve a teljes műsorunkat, ami valami csodásan szólt a termálfürdő viszhangos helyiségében, nagyon sajnálom, hogy nem volt senki, aki megörökítse, tényleg páratlan élmény volt még nekünk is, akik előadtuk, nemcsak a kis közönségünknek. Aztán vissza a szállásra, öltözés és egy kissé malőrös vacsora után elég későn, de ágyba kerültünk. 
Másnap reggel már mentünk is át a helyi iskolába, ahol lepakoltunk, és beénekeltünk, majd kis helyi próba után elkezdődött a templomban a Kórusfesztivál. Első fellépőként vonultunk a "színpadra", nagyszerű és felemelő érzés volt az egészen részt venni, és mikor a műsor utolsó dala közben a koreográfia szerint Dorka odasétált elém és hozzám bújt, bizony kibuggyant a könnyem is, nagyon boldog voltam, hogy ennek az egésznek a részese lehetek. Az előadásunk nagyszerűen sikerült, jó nagy vastapsot kaptunk. :) Bennünket még 10 fellépő követett, aztán volt egy közös dal is, melyet minden kórussal együtt adtunk elő. Ezt követően az iskolában kaptunk ebédet. Uramatyám, azt a pazar fogadtatást ismét... Elmondhatatlan kedvességgel, figyelemmel és szeretettel gondoskodtak rólunk, komolyan elszorul a torkom, ha rá gondolok, micsoda kedves emberek laknak arrafelé, szinte családtagként bántak velünk. Még a hazaútra is csomagoltak nekünk szendvicset, no, nem mintha nagyon éheztünk volna a bőséges négyfogásos pazar ebéd után... 
Este hatra értünk haza Győrbe egy igazán szívet melengető,töltekező, énekszóban bővelkedő két nap után, hatalmas élmény volt, az ott kapott emlékplakettet boldog örömmel fogjuk őrizni. Nagyon hálás vagyok, hogy ott lehettünk Dorkával kettesben, nagyon jót tett nekünk.