Csak hogy Róla is legyen külön is szó ejtve, mint néhány újdonság forrásáról.
Az egyik legnagyobb dolog, hogy működik nála ez az önlogopedizálás. Az "l" hangot már tökéletesen ejti minden szóban, úgy látom, hogy már nem is figyel rá tudatosan, hanem automatikusan megy neki folyamatosan. Ezen kívül mondtam neki még anno, hogy majd az "r" hangot is meg kell tanulnia, mert az még mindig "j" volt számára. Ezt is elkezdte magától próbálgatni, annyit tettem csak, hogy amikor kérdezte, akkor mutattam neki, hogy hogyan kell "berregtetni a nyelvét", de mivel nem ment, mondtam, hogy nem baj, majd idővel menni fog és nem erőltettük. Ám nem adta fel, csak próbálgatta-próbálgatta, folyton csak ismételgette és Bori nevén gyakorolt, egy-egy alkalommal vagy hússzor ismételte el , hogy "Bori", az idő előrehaladtával egyre ügyesebben. Most már elmondható, hogy az esetek nagy többségében tökéletes "r" hangot hallhatunk Tőle, "j"-t már sosem, inkább "l" van helyette, ha téveszt. Nagyon ügyes, tényleg saját maga kezdte el javítani magát, le a kalappal előtte. Az "sz", a "z" és a "c" hangok nem tökéletesek még, azok is kissé pöszék, de már látom, milyen szépen tud ez magától (illetve Dorkától) javulni, úgyhogy nem aggódom különösebben a tiszta beszéde végett..
A kevésbé jó új dolog az másfél hete kezdődött, amikor is egy vásárlás alkalmával odajött hozzám és közölte, hogy bekakilt. Elsőre komolyan nem hittem el, de aztán mikor megfogtam a fenekét és éreztem a nagy dudort hátul. nem volt kétség. Gyors pucolkodás után megkérdeztem halkan és nyugodtan, hogy miért nem szólt előtte, de nem válaszolt érdemben. Aztán két nap múlva, a következő kakilás alkalmával megint előfordult, akkor itthon, elbújt a konyhaajtó mögé, azt hittem bújócskázik csak. Egy idő múlva még szólt is, hogy menjünk, keressük meg, aztán mikor előjött ,már sejtettem, hogy baj van. Ismét nem szólt, pedig kérdeztem előtte pár perccel, hogy nem kellene-e elmenni a wc-re, mert szelek már érkeztek Tőle... Ekkor már gondoltam, hogy ennek azért oka van, mert amióta elkezdte a szobatisztulást, ilyen még nem fordult elő és szándékosságra kezdtem már gyanakodni. Reméltem, hogy több időt tudunk a nyaralás alatt együtt tölteni kettesben, mert azt feltételeztem, hogy mindez nekem szól, figyelemfelhívásként, hogy próbáljak kicsit többet törődni Vele. Bekakilás nem volt (sajnos túl sok kettesben töltött idő sem, de a nyaralás egy külön poszt lesz majd), de csak annak volt köszönhető, hogy általában résen voltam, és amikor furcsa ábrázatot láttam a fején, rögtön lecsaptam, kérdeztem, hogy menjünk-e, addig, amíg bele nem egyezett. Mert eleinte tagadta is... Most már itthon elment egyedül, bár kérdeztem, de végre ment azonnal, a wc-be végezte, büszke volt, jajj, nem tudom, remélem javul a dolog...Amúgy azt határoztam, hogy nappalra már nem is fogok az alvásokhoz pelust adni, két hete minden nap szárazon veszem le reggel is, nappal meg pláne. Csak ez a kaki most aggaszt kissé, amúgy is csak kétnaponta sikeredik. Tudom, van aki még ezért is összetenné a kezeit, de hát a napi szintű lenne tán a normális.
Emellett döbbenetesen okos, önállósodni vágyó, választékos, egyszerre angyal és ördög is, borzalmas drámákat bír rendezni, nagyon szélsőséges tud lenni. Alapjában véve tudjuk mi is, hogy egy nagyon aranyos kislány, ám ez legtöbbször csak mások számára jelenül meg, illetve ha csak egyikünkkel van, ha már Apa és Anya is jelen van, akkor már igencsak szereti rezegtetni a lécet, de kitartunk, nem hagyjuk magunkat. Nem könnyű, sőt nagyon is nehéz, de hát ilyen egy három évessel. Az lenne tán a baj, ha csak ülne a sarokban és gyöngyöt fűzne, Ő pedig nagyon-nagyon nem ez a típus...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése