Sebesült táncosnő

Az elmúlt napokban volt pár bukfenc, ami nyilván belefér egy másfél hónapja járó gyerektől. Eddig megúszta sérülés nélkül, mint mindenben, az esésben is ügyes. Pedig az ugye mindenkinek ismerős, hogy az effajta kisdedek nem tudnak menni meg sétálni, csak leginkább szaladni... Aztán hétfőn beütött a krach... KisDorkanyuszi (önhibáján kívül, tényleg nem volt szeles) akkorát zakózott, hogy még az én könnyem is kijött... Beletolta a kis babakocsiját a járda egyik jó mély gödrébe (kiválóak az utak) és arany Kisbaba gyakorlatilag átesett a kocsikán, egyenest orral az aszfaltra. Aranyom, rettentően sírt, lenyúzta a homlokát, az orrát és még az orra alatti bajuszrészt is. Mostanra már kellően varas, sőt a bajuszkája már kezd leperegni, a homlokán meg nem is látszik semmi, de így nézett ki másnap: 

☹♥

A kedve aztán egy kiadós alvás után lényegesen jobb lett, már el is felejtette rég, mi történt. Amúgy az eset egyetlen pozitív hozadéka (számomra), hogy az idegenek az eddig már rongyosra hallgatott kérdés ("Jaaaaj, mi van a fejecskéjén? Anyajegy? Vagy megcsípte valami?") helyett a "Jaaaaj, szegényke, elesett?" kérdést intézik felém. Ezek szerint mindig van rosszabb, mert az értágulat már fel sem tűnik senkinek ilyen lekoppintott orral... Bár már ezt is kezdem unni kicsit...

Az utóbbi idők további eseménye pedig, hogy hozzáfogott a rendszeres táncikáláshoz. Múltkor Katiéktól megkaptuk Andreas egy igen extra zenélős-fejlesztős játékát (nagyon komoly) és azon túl, hogy már mond a masina után pár német szót is Dorka (kedvencek: rot /piros/, Eichhörnchen(!!!) /mókus/), nekiállt a gombok nyomása által megszólaló dalokra táncolni. Annyira édes!! Az első videófelvételt végigzokogtam a nevetéstől (persze csak magamban rázkódtam, mert nem kinevetni akartam, ezáltal remegett a kezem). Igazi biztonsági játékos ebben is, amolyan nyugdíjas-feelingben nyomja, bár már ebben is egyre ügyesebb. Most már rákapott a járássegítő oroszlán orrára is és bár eddig is lelkesen nyomizta a zenéért, táncolni még csak most kezdett rá. A legújabb pedig az, hogy már akkor is táncra perdül, ha éneklek neki és ezt akár az etetőszékben is megteszi... :)) Nyilván korlátozottak ott a lehetőségei, de ingatja a felsőtestét, lóbálja a kezecskéit és billegteti a buksiját... Meg kell zabálni... 

Oroszlános:

Mondják, hogy minden időszaknak megvan a maga szépsége, de ez most nagyon jóóóó... Annyira cuki, egyre okosabb és ügyesebb, egyre kommunikatívabb (döbbenet, hogy milyen tudatosan válaszolgat már az eldöntendő kérdésekre a fejecskéjével, meg hogy három szótagból álló szavakat is mond). És mindig várom a következő napot, hogy milyen újdonsággal, igazi Dorkasággal áll elő ismét...♡