12 hetes genetikai ultrahang

Már nagyon vártam ezt a délelőtti vizsgálatot, mert az elmúlt pár napban megintcsak nem voltam meggyőződve arról, hogy minden rendben van. Hiába nem ugyanaz két várandósság még egy anyánál sem, mégis valahogy "gyanúsan" kevéssé érzem, hogy babát várok. Persze, még mindig nincs rendben a gyomrom és nagyon fáradékony is vagyok (este nyolckor már alig élek szó szerint), abban biztosan egyezni fog a két babavárás, hogy sosem leszek tökéletesen nyugodt. Erre kiválóak ezek a "mérföldkövek" - ultrahangok - hogy megnyugodjak. És érdekes módon nem azon aggódom, hogy a szervei hogyan fejlődnek meg megfelelő-e ez vagy az, hanem hogy ÉL-e... Akkor már jobb lesz nyilván, ha hallom majd a szívhangfigyelővel (a héten kétszer is próbáltam, de nem sikerült megtalálni, nyilván kicsi még, de azért nem tett jót) illetőleg ha érzem, hogy mozog. Addig meg marad a "talán". Bármennyire is néz bárki bármekkora hülyének, erről sajnos nem tehetek, ha több lett volna a végigvitt, egészséges terhességem, mint a kudarcos, akkor nyilván másként lenne, de ez már csak így van. Ennyit rólam, meg a rinyálásról.

Dorka, Apa és Anya +PocakBóbi, délelőtt fél 11-re motorozott el a Kyncs-be. Összesen negyven percet vártunk, mert mindenki bement előttünk. Nekik csak megkukkantották, mekkora a bébi és így kaptak vérvételi időpontot, de ez elég volt ahhoz, hogy Dorka már mindenhonnan lógni akarjon, körbe-körbe mászkáljon és kiabáljon, hogy "Doktojnéni, doktojbácsi, menni, menni!!" Láthatóan senkit nem zavart, mi viszont azért mentünk volna már... Így a vizsgálatkor sem volt épp a Nagyobbik a türelem szobra, ennek köszönhetően Apa nem sokat látott a Kisebbikből. A lényeg viszont kiderült. KisBóbita jól van, rengeteget ficánkolt, rúgkapált, hadonászott, Maca alig tudta megmérni a tarkóredőjét. Szépen látszott a Baba orrcsontja, ügyesen vert a szívecskéje, megvannak ujjastól a végtagjai, jól telítődni látszott a gyomrocskája is. 

A vérvétel és a mai ultrahangos vizsgálat eredményeként a következő diagnózist kaptuk:

Terhességi kor:           13+0 (CRL alapján)

Lelet                            élő magzat

Magzati szívműködés  látható

FHR                            156 ütés/perc

Ülőmagasság (CRL)   66,7mm

Tarkóredő                   2,00 mm

placenta                      mellső falon

magzatvíz                    normál

köldökzsinór               3 ér

orrcsont jelen van, koponya/agy: normál, has: normál, gyomor: látható, húgyhólyag: látható, kezek: mindkettő látható, talp: mindkettő látható

                                   Háttér kockázat           Számolt kockázat

Down szindróma                  1:200                          1:4005    

Edwards szindróma             1:496                          1:9912   

Patau szindróma                  1:1153                     <1:20000

Kombinált teszt negatív.

Fentiek lényege, hogy minden oké. Életkorom okán genetikai tanácsadóban még meg kell jelenjek, hogy ismertessék az ismertetni valókat illetve felajánlják a hasbaszúrás lehetőségét, amivel nyilvánvalóan nem fogok élni. Elmegyek, mert kell, de ennyi. KicsiBóbita jól van, rendetlenkedik, éli világát és ez legfontosabb számunkra most. Megnyugodtam kicsit, ez meg még nekem fontos... 

Maca kedvesen felajánlotta, hogy 16-17.hét környékén megkukkanthatjuk majd a kórházban a Baba nemét, ha sikerül, így élni fogunk a lehetőséggel, amúgy most már nem mennék el csak ezért semmilyen pénzes helyre. TÉNYLEG semmi nem számít, csak az, hogy egy időre érkező, egészséges kistestvért tartsunk majd a kezünkben július vége-augusztus elején. Addig meg reméljük, minden rendben lesz. És MOST már mertem lilipájos vonalzót készíteni a Legkisebbnek is :)

Őkelme:

♥