2011. október 11., kedd

Az a bizonyos októbertizenegy...

Nehezen bírtam nekiállni ennek a posztnak, nem panasz, de nem gyengén vagyok szarul...

Szóval, reggel hosszas kínlódás után összeszedtem magam, felöltöztem és vártam Ricsit, hogy hazajőve, csinosba öltözve, majd kart karba öltve (márcsak a rosszullét miatt is lett volna realitása) elkocsizzunk a doktorhoz babanézőbe. Azt sem tudom, mikor értünk az Intézetbe, de biztos, hogy korábban egy kicsit. A szinte már szokásosnak mondható csúszás ismét megvolt, de most valahogy nem éreztem szörnyűnek. Azt hiszem, a szervezetem folyton a túlélésért küzd, így nincs is energiám másra. Ricsi helyettem is izgult, nekem ahhoz sem volt erőm. Aztán a kedves asszisztens a nevemet mondta. Gyorsan elsurrantam még a mosdóba, majd megkérdeztem, hogy a kedves párom is bejöhet-e kukkolni. Jöhetett. Aztán vártuk Boga doktort. Na, az a várakozás volt az eddigi leghosszabb, amit a Kaáli Intézetben átéltem. Ültem a vizsgálóágyon egy pár szexinek korántsem mondható térdfixben,pulóverben, az ölemben egy darab takaró papírral és bíztam benne, hogy nem most kell majd hánynom... Mindemellett persze kezdtem egyre jobban parázni, hogy mi van, ha nem azt fogjuk hallani, amit szeretnénk...

Isten tudja mennyi idő telt el így, de belépett a doktor. Nagyon dobogott a szívem és csak rimánkodtam magamban, hogy a babánké is így tegyen!! Ultrahangfej be, majd szinte azonnal megtalálta Őt. A következőket mondta gyors egymásutánban: " Egyes terhességet látok..., petezsák..., embrió...7,2mm... dobog a szíve." Hosszasan kukkolt még, csak reméltem, hogy nem süt ki a végére valami csattanót, de nem tette. Ricsi nézte a monitort és mivel csak neki volt ez a  kiváltsága, így "jobb" híjján az Ő arcát néztem. Enyhe zavart mosolyt láttam rajta. De nem bántam semmit, boldog voltam! Aztán a doktorunk nyomtatott egy képet, majd öltözhettem is.

A képen a következő látható Ricsi szerint (lássuk be, tök igaza van): egy vese alakú fekete folt, benne egy szürke izével... Apa első megnyilvánulása a gyerekéről...

Felmentünk az emeletre, megkaptuk a képet, majd a doktorom megírta az elbocsátó szép üzit: "UM: 08.25. Uterus antiflexioban, üregében egy petezsák látható. CRL: 7,2mm. Szívtelepulzatio látható. Szabályos szikhólyag. Dg: Grav. sept. 6. Megkezdett therápia folytatása további 6 hétig javasolt. Terhesgondozásra irányítom. Tisztelettel: Dr. Boga Péter"

Megbeszéltük, hogy akkor nálam úgy kell számolni a terhességi heteket, ahogy gondoltam, azaz nálam az utolsó mens első napja helyett az első Gonal-os napot vesszük, ami aug. 25. Így mindig csütörtökön lesz a hétfordulóm, ma pedig egy 6hetes és 5 napos KisBóbita anyukája vagyok. Zsíííííííííííír!!!!!!! Az is kiderült, hogy további 6 hétig dugdosnom kell még reggelente a Crinone gélt, esténként pedig a 3 utro-golyót, de hát fene bánja, ha ezzel segíthetem a Csöppet. Ricsi az óvatosság jegyében gyorsan megkérdezte, hogy mi legyen a közelgő influenzajárvány tekintetében, ezen felül milyen étrendet és mozgást javasol a doktor, majd miután mindezt megbeszélték, a tatárbifsztek csudálatos mivoltát kezdték méltatni. Már a gondolat is jót tett a gyomromnak... De hát hiába, férfiak! Látszik, hogy egyik sem öklendezett még kismamaként kaja említésétől...

Eljöttünk, felhívtam Anyát, Csillut, mamát, írtam a szurkolóknak, majd hazaérve hanyatt dobtam magam. Nem panaszkodom, mert tudom, hogy százak-ezrek lennének a helyemben és boldogan vállalnák ők is a kínzó émelygést, a levertséget, a feledékenységet és a lassúságot. Én is boldog örömmel vállalom! Azért halkan megjegyzem, hogy mocskosul kiütött...

De nem bánok semmit! Végre láttuk Őt, ezt a 7,2 mm-es szürke, dobogó szívű kis izét, aki a miénk! És bár egyedül van ( a doktor szerint a testvére nem tudott megtapadni és felszívódott), inkább csak testvértelen. Egyedül sosem lesz, mert mi mindig Vele leszünk!

Üzenet: Nagyon szeretünk KisBóbita és lécccccciii maradj velünk sokáig, nőlj nagyra és legyél nagyon-nagyon egészséges!!! Apa és Anya

ui: Anya nagyon szeret, de ha egy kicsit vissza tudsz venni ebből a hányingeres, levertes cuccból, amit nyomatsz, akkor naggggyon-naggggyon megdicsérlek, ha kibújsz és veszek Neked csokit a boltban! 

u.i.2: Hello KisBóbita! Ha jó leszel, én számítógépet veszek Neked! Apa!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése