11 hónapos

Nagyon izgi. Olyan nagy már, hogy már majdnem egy éves, de még nem. Szóval nem is mondunk ilyet, csak szimplán 11 hónapos. 

Okos, egyre okosabb Dorottyánk van. Igazán sok változás nincs az elmúlt hónaphoz képest sem étkezés (még mindig szopizik este és reggel, nem eszik darabosat és szeret mindent, amit eléteszek), sem pedig mozgásfejlődés tekintetében. A mozgása igazán csak egyre összehangoltabb és határozottabb lett, villám módra tud mászni, nagyokat vigyorog és teljesen extázisba jön, ha négykézláb kergetőzünk a lakásban. Egyre gyorsabban áll fel minden mellett és szépen lépked a bútorok mentén. 

A járássegítő oroszlánnal is tud menni, de annak inkább az orrát nyomkodja egyenlőre előszeretettel, hogy zenéljen, illetve szereti, ha kismotorra összecsukva rácsücsülhet és tologatjuk a lakásban fel s alá. Közben mindig nyomkodja az orrát, ha abbamarad a muzsika. Kiválóan tapsol (már csattog is), ha kedve van, pápázik is, de ezt csak ritkán és fáziskéséssel, mikor már az illető - akinek integetni kéne - árkon-bokron túl jár. Imád kukucsolni, sokszor  Ő kezdeményezi. Előre vigyorog már, ha számára ismerős, általában cirógatással, csiklandozással vagy Dorkaporcikák megevésével kapcsolatos tevékenység kezdetét véli felfedezni. Édes, huncut és be nem áll a szája. "Szavai": 

baba (tükörben saját magára, nem mellesleg imádja nézegetni magát), 

edn, dedn (még nem jöttem rá, pontosan mire használja ezeket, de teljesen értelmes arccal adja elő őket és nem érti, miért nem értem), 

pá (á hang csak röviden és felvillanyozott arccal) - amikor valamit hirtelen felfedez illetve így közelít a porszívó felé is (sajna elég sokat látja mostanában, de azért haver), 

ápá - bármi más, csak nem az apja

ÁNNN/ENNN - határozottan engem szólít meg, nála ez az Anya

ebbe

most ennyi jut eszembe, amiket rendszeresen használ, ezen kívül mindenféle betűkapcsolat, ami csak ember száján kijöhet, az neki ki is jön. Mindemellett berreg, prüszköl és egyéb, liternyi nyállal előadható produkciókat vitelez ki. Ja, és persze onnantól, hogy kipattan reggel a szeme...

Az éjszakák változatlanok, általában lefekvés (20h) után 5-6 ízben ébred reggelig (ami mostanában már fél 6 és fél 7 között van valamikor), ebből egyszer szopizik, többi esetben kizárólag ölben alszik vissza. Ez van. Nem jó, meg én is sokszor délelőtt csak nézek ki a fejemből, mert olyan zombi vagyok, de nyilván kétévesen már nem ez a műsor lesz. Elfogadtam, hogy ha az a mintagyerek egyik ismérve, hogy átalussza az éjszakát, akkor az én kölkem nem mintagyerek. Na bumm. 

Súlya ma este 8830 g, hossza ismeretlen, fogak száma változatlanul kettő. A mérleg egyébként három hét óta ma mozdult ki először, mert folyton csak 8810g-ot mutatott. Már azt hittem, ennek ez a felső határa, de nem. Aztán lehet, hogy ha 3 perccel később mérem, már újra 8810-et mutatott volna, mert míg vártam a meztelen gyerekkel az ölemben, hogy Apa szóljon, kész a fürdővíz, addig Dorka lepisilt, de nagyon durván. Asszem kb. háromhósan csinált ilyet utoljára... De hát Kisbaba, ez a dolga, nem? Édikém... :) Amúgy bár még mindig (már megint) szívjuk Dorka orrát, azért érezhetően megnőtt az étvágya, amióta nem beteg. Korábban sem volt gond az evéssel igazán, de az elmúlt egy hétben brutál mennyiségű kaját bír benyomni. Új módi, hogy a 220g-nyi főzelék után még előveszi az éhező árvák féle keserves sírását. Először nem tudtam, mi a baja, aztán miután a gyorsaság kedvéért kibontottam egy kis dobozos gyümölcspürét (100g) és kettő perc alatt bevágta még azt is, rájöttem, hogy éhes volt. A gyümi után is tátja még a száját, de ilyenkor odaadom neki gyorsan a szívószálas szafaris kulacsát meg kap valami játékot, hogy elfoglalja magát és legyen ideje az agyának is felfogni, hogy mennyit is evett valójában. Nem akarom éheztetni, de azért nem kell 300 g feletti mennyiségeket enni. És műveli ezt a tízórai és uzsonna alkalmával szintén. Eszik annyi gyümölcsöt, mint egy kis erszényes. 

Nappali alvások száma kettő. Extrém esetben három rövidebb. Egyszerűen nem tudom kiszámíthatóvá tenni a napokat sem az alvások hosszát, minden az éjszakától és az időjárástól függ. Lehet, hogy én vagyok a béna, pedig egész állandó napirendünk van, mégis van, hogy hol így, hol úgy bírja a fentléteket. És ha nem akar aludni, akkor az istennek sem akar... Ebben is, mint már sokminden másban egyre jobban kinyilvánítja az akaratát és már nagyon nem mindegy semmi. Ám a télapós, kihajtogathatós verses könyvvel és a tanulószékkel bármikor le lehet kenyerezni. Nagyon szereti a könyveket, sokszor lényeg inkább csak az, hogy lapozhasson és csak kevéssé pihenteti meg a szemét a képeken, de az ominózus télapós könyvet akár napjában többször és akkor is egymás után akár tízszer is végig bírja hallgatni, ahogy mesélek a képekről.

Ja, ma délután kapott egy fél kiflit. Végre nem hányt olyan kajától, amit meg kell rágni! Bár a végeredmény katasztrofális volt, de mégis sikernek könyvelem el. Nagyon tetszett neki...

Imádatos 11 hónapos Nyuszipók. A LEGFONTOSABB számunkra a világon.