Jegyzet a 13 hónapos napjairól

jegyzetelek csak , mert a dédinél vagyunk, a telefon és a mobilnet meg nekem nem a barátom blogíráshoz. nagyon nem,  mert még nagybetűt sem ír ez a csoda, ahogy nézem...

szombaton jöttünk, dorkával szombatig maradunk, apa tegnap hazament dolgozni. mióta itt vagyunk, a gyermek többet sétált vezetgetve, mint otthon életében se, tény hogy ennyire nem is igényelte. csomót ül az új tricikliben is,  de a sétát mindennél jobban élvezi.  kiderült, hogy egyedül fel tud mászni a lépcsőn és vezetgetve fel is tud lépni.  ezen kívül tegnap evett cseresznyét, ma lerabolt egy kenyeret az asztalról és megette a héját, ami azért nagy szó nálunk , mert annyira nem volt erős oldala a rágva evés. továbbá kinövesztette suttyomban a bal alsó kettesét, úgyhogy dorkanyuszo hétfogú lett.  ja,  es tegnap már megállt hosszú másodpercekre egyedül is. ha igy folytatja, szombat reggel egyedül fut az erkező apját köszönteni ... persze nyilván nem,  de döbbenet, mennyit változott ebben a pár napban.  olyan huncut,  hogy arra szavak sincsenek. Én nagyon látom, mennyit tesz,  hogy ennyien foglalkoznak vele és ennyi inger éri.  sokat jut eszembe szandra, akinek ez gyakran megadatik es hálás vágyok, hogy most ennek dorka is részese lehet.  minden borult  legalábbis alvás tekintetében, később kel,  nagyobbakat alszik napközben,  cserébe 11 előtt nem bírom este letenni.  tombol, szinte sikogat , fel alá "futkos", tele van élményekkel.  hosszú távon persze ez nem jó így  de most belesz@rok. amúgy is autoatom,  hogy mintha kezdene átállni , a két alvás kezd sok lenni,  az egy viszont még kevés  szóval egyenlőre csak a rendszer állandó, amúgy minden totál más most. 

ami viszont a lényeg, hogy dorka kiválóan érzi magát és szivacsként szívja az új ingereket és infókat.  ma 13 hónapja született az okos es huncut lánykánk...