No comment

A déli séta alkalmával beugrottunk Dorottyával menüért a közelben levő kis étterembe (igggen óccsóér: 650 ill. 550Ft-ért van menü és mind minőségre, mind mennyiségre megfelel számunkra), mert eszembe jutott. Míg vártam a csomagunk érkeztére, Dorka békésen nézegetett a babakocsiban. Ekkor mellettünk termett egy közel 60-as "úriember", megszemlélte a gyerekemet majd a következő párbeszéd zajlott le köztünk:

Pasi:  - Alszik?

Én: - ?????

Én: - Nem!!! Nézelődik!!!

Pasi: - Fiú?

Én: - ????????????

Én: - Kicsoda??? Ő???? Rózsaszín kabátban, lila, virágos satyiban, fülbevalóval????!!! IGEN!!!!

A pincér csaj azt sem tudta, hova bújjon, annyira kellett röhögnie... Asszem erre szokták emlegetni az Istent, meg az Ő állatkertjének méreteit illetve a "Ha hallgattál volna..." című örökbecsűt...

Még mindig a hozzátáplálás...

Több komment is jött a múltkori írásomra, melyben a védőnőmtől kapott instrukciókat taglaltam a hozzátáplálás témakörben. Kezdtem annyira elbizonytalanodni, hogy ismét elővettük a dzsolidzsóker védőnőismerőst (Ricsi kollégájának felesége) és beszéltünk vele. Következőre jutottunk:

• Teljes kiőrlésű liszt egyenlőre stornó, kb. még pár hónapig biztos nem adunk ilyet 
• Joghurt majd csak 10 hónapos kortól
• Sajt, túró 8 hónapos kortól
• Bab, lencse, káposzta, karalábé puffasztanak, ezért az is csak később, szerintem ráérünk azt is 10 hónapos kor után
• Bár ő említette a ht. kekszet, hogy adhatok nyugodtan gluténkedni, de ezt továbbra sem fogok, ebből nem engedek
• Míg Dorka nem kevesli a kapott tejet és ilyen szépen gyarapszik, egyenlőre marad a szopizások száma, később azért lehet már vacsira is a maradék főzelék

Hát így. És bár ugye lehetne már sokmindent, ma megint sütőtök volt csirkével... :)) Csak annyira szeretem látni, ahogy falja... :)) (Azt hittem tegnap még, hogy ma majd paradicsomos szószt készítek, de rájöttem, hogy nem teltek le a kekszes tesztnapok, úgyhogy még holnaputánig nincs új íz.) De biztos ezt is túlgondolom...

Babaúszás

Még ki sem bújt, de már tudtuk, hogy szeretnénk járni, mert jó lesz az neki. Aztán mikor már háromhónapos lett, AnyaBóbi lőtt neki a Vaterán minike úszópelust és elkezdtünk keresni helyszínt. Kitaláltuk (főleg én), hogy a S.K. féle úszóakadémia legyen, mert láttam Hannánkat ezen szervezet keretében uszizni Pesten és nagyon összerakott, szervezett koreográfiának tetszett. Aztán kiderült, hogy a helyszín, ahol eddig voltak, már nem működik, így egyenlőre szünetelnek Győrben, de keresik az új babaúszás helyet. Edit (akivel egy szobában voltunk a nőgyógyon Dorka születésekor) szólt, hogy indul újra az úszás a Termálban. Az első időpont nagyon nem volt nekünk jó (csüt. reggel 9 - esélytelen a nyolcig alvó gyerekkel, kocsi nélkül), így felhívtam magam S.K-t és megkérdeztem, hogy mit kezdjek a héthónapos koragyerekemmel, ha szeretném hozzá vinni úszni. Beszélgettünk sokat, majd mondta, hogy menjünk vasárnap fél 10-re, majd csütörtökön 10-re. Na, hát ma volt az a bizonyos első, vasárnap fél 10-es időpontunk.

Úgy izgultunk már tegnap este, mintha nem is tudom, hova készülnénk. Én a saját izgalmamat kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mikor általános isiben mentünk osztálykirándulásra "nagybusszal". Az maga volt a világ kalandjainak netovábbja!!! Persze Dorkának most volt a legérdekesebb éjszakája az elmúlt két hónapot tekintve (kétszer is fent volt és fél 6-kor már alig akart visszaaludni, szopizás után csak ugrált a térdemen és vigyorgott meg magyarázott), szóval 8-kor ébreszteni kellett, de szerencsére Apa nagy mosolyt kapott, mikor finoman megcirógatta. Időben érkeztünk, így volt időnk jól megnézni mindent. A medence, ahol mi voltunk, erre az időre (9-10-ig) le van zárva az "idegenek" előtt és csak a babaúszás résztvevői vannak a vízben. Abban a vízben, amit aznap reggel frissen fertőtlenítenek vmi speckó szerrel, ami nem klór, így tökéletes a bébiknek. A hőmérséklete miatt kicsit féltem, hogy nehogy hűvöske legyen Dorkanyuszinak, mert a delfines hőmérő mosolygós tartományának felső fertályában szokott Ő itthon mártózni, ami 35-37 fok, ám szerencsére nem volt miért aggódni, mert a víz 36 fokos. Mit ne mondjak, én is élveztem... Szóval kicsit néztük még a nagyobbakat, akik 9-re mentek, majd Judit, az úszásos lány szólt, hogy menjünk be nyugodtan. S mivel egy kicsit az előző csoport éneklős befejező részére be is mehettünk a vízbe, így mi összesen több, mint 40 percet "úsztunk".

Dorka kiválóan viselt mindent, egyetlen hangja sem volt, az sem kottyant meg neki, hogy többször le lett locsolva a feje. Egyenlőre ugye neki ez a merülés, pár alkalom után viszont bizonyára Őt is lemerítjük a víz alá, mint a többi kis társát. Megtanultam, hogy s mint lehet és kell Dorkát fogni és húzkodni a vízben, közben mondókáztunk, énekeltünk, úsztattuk a babákat jobbra-balra, Angyalkám pedig szuperül viselte. Az idő nagy részében valami mindig volt a kezében, hol egy vízi játék, hogy egy labda, melyeket nagy műértéssel rágcsált, így igazán kiválóan érezte magát. Rém büszkék voltunk rá, igazán ügyes volt!! 

Gondoltuk, hogy a foglalkozás végeztével majd jól elájul és már a kocsiban elalszik. Na ja... fél 11 után hazaértünk és volt vagy fél 12, mire elaludt. Addig vigyorgott, beszélgetett és ahányszor letettem hanyatt, annyiszor fordult a hasára. Nem sokat zavart be a bioritmusába ez a reggeli csobizás... 

Úgy örülök neki, hogy ilyen jól érezte magát és remélem ez a továbbiakban is így marad. Nem egy óccsó mulatság sajnos, de úgy vagyok vele, hogy egyel vagy kettővel kevesebb játékot kap majd karácsonyra. Ez az a befektetés, ami hosszú távon csak a javára válik. Már nagyon várom a következő úszást, Dorkanyuszi igazi sportember lesz!!! 

ui.:Malacka AnyaBóbit nem kritizáljuk, majd megszépül, ha nem szopiztat!!

Új táplálékok, glutén bevezetése

Tegnap volt a védőnő. Azon túl, hogy kitárgyaltuk, Dorka milyen ügyesen fordul már meg, elmondta, hogy átlépve a 7. hónap küszöbét már irtó sok új dolgot fel lehet venni a lányka étlapjára. Annyi mindent mondott, hogy kértem, inkább azt mondja, mit nem lehet, az egyszerűbbnek tűnik...

Ennek jegyében tegnap és ma már cukorborsófőzeléket ebédelt a kishölgyem (igazából ezt már eddig is lehetett volna, de ezt mindenképpen ki akartam már próbálni), nagyon bejött neki. Itt most csaltam egy kicsit, mert magamhoz képest galád módra bébiételt adtam neki. Úgy gondoltam, ha ízlik neki, akkor oké és bármikor szíves örömes paszírozom neki jobbra-balra a borsót, ha kell egyesével, körömmel, de ha szembeköp vele, akkor inkább nem bajlódom... Lehet, hogy kényelmesnek tűnik a gondolatmenés, de tényleg nem a lustaság, hanem a praktikum vezérelt. A lényeg, hogy fogok én még borsót izélgetni neki, mert nagyon fincsinek találta, ma már 100 ml-t is hagytam, hogy benyomjon. Új dolog, hogy délután majd behozzuk a gyümölcsjoghurtot (natúr Danone Activia sk. gyümimaszatolással), tejpépet egyenlőre még nem látom szükségesnek. Aztán jöhetnek majd az új főzibetétek is, pl. sajt, túró és min. 12 perces tojássárgája. Ezen kívül paradicsom, brokkoli, karfiol meg még egy csomó minden. Aztán meg most már a vitaminok jobb felszívódása érdekében zsiradékot is bevezetünk (minike étolaj illetve vaj). Mindenképpen törekszem majd a változatosságra.

Aztán ami még fontos lépcsőfok, az a glutén bevezetése, mert az eddig elmaradt (és őszintén szólva, kicsit úgy tűnt, hogy ha nem említem meg a védőnéninek, lehet, hogy elfelejti mondani...). Szóval abban maradtunk hogy a tízórai gyümölcsbe rejtek majd jól lereszelt kekszet elsőre. Mondtam, hogy háztartási kekszet és babapiskótát nem fogok, erre mondta a babakekszet és hogy állítólag a Mülleres jó. Hát nem jutottam el a Müllerbe... De nem bánom, már nem is fontos. A belvárosi bioboltban vettem bio zablisztet és egy recept alapján elkészítettem Dorkanyuszi első gluténtartalmú ételét, az Ő saját babakekszét. Ez nem tartalmaz mást, mint (egyenlőre) fehér és zabliszt keverékét 1/3-2/3-ad arányban, két almát és két ek. étolajat meg egy pici vizet. Kikevertem, megsütöttem, és íme:

Legközelebb már lesz itthon teljeskiőrlésű liszt is és akkor azt keverem a zabliszttel. Nincs benne semmi adalék, cukor, E betű, csak a natúr valója. Nagyon törekszem arra, hogy ne tömjük a gyereket semmi olyannal, ami nem jó. Persze egy idő után elkerülhetetlen lesz, hogy kevésbé egészséges dolgok kerülnek majd elé, de nem itthon és általunk. Szóval ez. Büszke vagyok rám, nem szép, de hasznos keksz lett ez.

Mert nem a levegőbe beszélek...

íme hát az elmúlt két hét tornáinak és huple-zásainak eredménye:

Ezek délután készültek, spontán. A reggeli két hasonló akcióját fel sem tudtam venni..Egyenlőre a jobbra perdülés preferáltabb művelet. Sebaj, menni fog ez.
Szóval bizonyítékunk van róla, hogy a bébi profi forgó. :))

7, azaz hét hónapos

Dorottya hét hónapos. Hihhhetetlen. Most sütöttem neki (Apának) a mini barackos tortát a hathónapos szülinapjára...

Méretei: szerintem 68 cm és 7750g. Mert mi ennyit mértünk, holnap majd tanácsadáson úgyis más adatok lesznek. 

Ismertetőjegyei: okos, ügyes és szép.

Eszik:

• reggel szopis anyatejet
• délelőtt (11 körül ) gyümölcs (már evett almát, körtét, szilvát, barackot, banánt. Minden bejövős), utána szopi
• délben (kettő körül) főzelék (már evett krumplit, répát, sütőtököt, cukkinit és csirkemellet, ebből a cukkinit kipökte...), utána szopizik
• délután öt körül szopis anyatejet
• este nyolckor szopis anyatejet
• éjjel 4-5-6 órakor (mikó hogy) szopis anyatejet

Napirend:

• reggel nyolc körül kel, majd játék és torna
• 10-fél 11 körül szundi. Ennek mértéke vagy 20 perc vagy másfél óra. Nem tudom, mikor mit dob a gép. (Amúgy húgommal épp beszéltük, hogy ezek a gyerekek ezt tudják. Vagy 20 percet alszanak, vagy másfél órát, vagy ezek egész számú többszöröseit. Ez ilyen. Népi megfigyelés.)
• 11- fél 12 körül tízórai, majd séta egy-fél kettőig. Séta közben 20 perc bólintás
• Kettő körül ebéd, majd lájtos játék és torna
• 15-17 óra között szundi
• 17 óra körül uzsonna, majd játék és torna ezerrel
• 18.50 körül 20 perc szundi (opcionális, már sokszor elmarad)
• 19.30 fürdés
• 20 óra vacsora és alvás hajnalig

Fenti tevékenységek természetesen módosulást szenvednek egy-egy tanácsadás, Kerekítő, Gézengúz-torna, bandázás esetén, illetve ez is olyan, mint a szépség: múlandó. Jelenleg most ez van, aztán majd biztos változik hamarosan újra és akkor én is úgy alakulok, ahogy a lánykának jó. Amúgy a változtatás jogát naponta fenntartja. A délelőttök szoktak kicsit ide-oda csúszni attól függően, hogy épp mikor kel (volt már fél 7 is, de fél 10 is, persze ezek szélsőségek), de a délutánok már szinte állandóak.

Tud már:

• egy és két kézzel minden után nyúlni
• tárgyakat egyik kezéből másikba átrakni, azokat forgatni
• hátról hasra fordulni (párszor csinálta még csak meg csont nélkül, de nagyon ügyes)
• hasról hátra fordulni (egy tökéletes gyakorlatot mutatott be ebből eddig, de aszonták, hogy akkor már tudja)
• szépen tartani magát ölben
• sokat és hosszan hason lenni és közben karjaival kinyomni magát
• folyton folyvást mosolyogni és közben az orrát felhúzni, amit imádok
• gurgulázva kacagni
• arcáról kendőt lehúzni és utána vigyorogni, mikor mondjuk, hogy kukuccccccs
• labdán hason és háton egyensúlyozni
• hason fekve tolatni
• segítséggel ücsörögni (persze egy kicsit azért imbolyog, mert még nem elég erősek a kis hátizmai)
• gyümölcsöt, főzeléket és husit enni ügyesen, tisztán és ipari mennyiségben (de nem hagyom, mert még szopiznia is kell)
• Anyát a nap bármely percében megríkatni csak a puszta létével, bájával, huncut vigyorával és mesebeli szépségével

Szereti, ha:

• Apa kezeit és lábacskáit összefogva a hátán görgeti jobbra-balra
• az ölembe veszem és hangosan cuppanó puszit adok neki
• Apa megérkezik a munkából
• közelítek felé, ha már nem látott pl. 10 perce
• a Cickom-cickom vagy a Hopp Juliska kezdetű dalocskákat meghallja
• megpuszilgatjuk a talpát
• meglátja a "másik babát" a tükörben
• Apa és Anya körülötte van és játszanak vele
• az Apától kapott Tigris közelít felé és beszél hozzá (gy.k. én beszélek)
• ENNI KAP

Majd még kiegészítem a listákat, ha valami eszembe jut, csak hogy nyoma legyen.

Sosem szerettem senkit ennyire a világon, mint Őt. És ez így van már hét hónapja...

Maszat

Az úgy volt, hogy vasárnap délben (kettőkor) Dorkának ebédre sütőtök-alma-csirkemell vegyesfőzeléket szervíroztam. Angyalka falta ezt is szépen (pipihusi is bejövős), ahogy szokta, száj nagyra nyit és szépen lenyeli a kaját, maszatolás szinte alig van. Ahogy az lenni szokott, épp aznap dicsértem meg telefonban a mamájának, hogy milyen tisztán eszik..

Kb. a tizedik kanálnál tartottunk. Száj nyit, Anya kanalat betol, Dorka bekap, aztán fura, szemösszehúzós arc ééééééés egy hatalmas tüsszentés.... Persze automatikusan becsuktam a szememet, majd mikor kinyitottam, csak döbbenten nézni tudtam. A lánykámnak még a homloka is narancssárga pöttyös volt, az etetőszékről, a ruhácskájáról és az én ruhácskámról (karomról) nem is beszélve. Hogy hogyan tudta magát homlokon tüsszenteni, nem tudom, de megtette. Szóval döbbent csend lett pár másodpercre. Csak néztük egymást és egyikünk sem tudta, hogy most mi van ilyenkor. Aztán Dorka teli szájjal elkezdett vigyorogni és akkor belőlem is kitört a nevetés. Majd jött az a szitu, amikor már azon röhögsz, hogy a másik hogyan röhög...

Régen nevettem ekkorát is ilyen jót. Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen esemény lesz az apropója, de nem bánom. Nem bántam azt sem egy percig sem, hogy sikálhattam le a gyereket, a széket és magamat, mert nem bírtam haragudni egy pillanatra sem. Nem is volt miért, hisz Kicsi Bóbickám nem is tehetett semmiről.

Kép nincs róla (sajnos). Ha lenne, az azt jelentené, hogy a gépünk is narancssárga lenne...☺