2014. december 22., hétfő

A hófordulós lányok


Dorka 32 hónapos lett tegnap. Sok új nincs Vele kapcsolatban, hol egy angyal, hol meg egy igazi hisztiparádé, borzasztóan akaratos és közben meg imádnivaló is (néha). Olyan, mint az ember szerelme, hol a nevetéstől folyik a könnyem miatta, hol pedig a sírástól, mert bizony ki tud annyira borítani, hogy elsírjam magam. Dumaláda, egyre inkább, meg egyre nagyobb szerepjátékos, komplett telefonbeszélgetéseket folytat le az általa kiválasztott személlyel, elbeszélget magában, megszemélyesíti a játékait, de már azt is tudja mondani, hogy ha valami nem "igazi" és imígyen tisztában is van annak tulajdonságaival. Pl. mondja is, hogy először viccesen a plüss mikulásról, hogy "Jaaaaj, csak nehogy megszólaljon!!", mire mondom, hogy "de Dorka, ez nem szólal meg tutira", mire Ő: "Jaaaj, hát tudom Anya, ez nem tud beszélni, mert ez csak egy játékmikuláááás!!" Mintha hülye lennék... Szerencsére az a kis minimál nátha, ami volt neki, már távozott is, kb. hatszor szívtam az orrát négy nap alatt, orrspay sem kellett és nem is folyt az orra, csak dugult, vagy nem is tudom, hogy mi volt ez, de valami fojtott dolog a vitaminok által. Az biztos, hogy náthából sose keveredett még ki ilyen simán és gyorsan, megy is neki továbbra is az immunerősítés. Okos, mint a fene, pár napja előállt azzal, hogy "Tisztelt vásárlóink, megnyitjuk a hetes kasszát, megvásárolni kívánt árucikkeiket kérjük helyezzék a kasszaszalagra." Így. Pedig már kb. egy hónapja nem voltunk tán a Lidl-ben úgy vásárolni, hogy ezt vagy ilyet halljon. Szivacsagy. Meg persze a mindennapi boldogulásához ez a fenti bővített mondat roppant módon elengedhetetlen lesz.. Versel, számol, betűket tanul, kedvence a B, mint Bori :), mindenhol kiszúrja. Nagy spíler, garantálom, hogy most már tudatosan nem hagyja el a pelust sem. Azért néha rá-rákérdezek, hogy nem akar-e inkább bugyit felvenni, de nem. Sose. És már az se hatja meg, hogy Minnie-s bugyit kapna. Na mindegy, most már azt gondolom, nem fogunk előrébb lépni, majd csak akkor ha mástól látja majd.
horror árú (majdnem sírtam) joghurttal az Árkádban

Minnie függés: Dorka-kar és Anya-kar

Nagytesóként

Adventi Dorka

32
Borinyuszi ma 5 hónapos. Súlya egyenlőre x, hosszát holnap reggel megmérem, mert elmaradt. 68-as ruhákat visel már, pelusa továbbra is hármas. A hét mozgásfejlődés terén nagy változásokat hozott, produkálta mind a hasról hátra, mind a hátról hasra átfordulást, forog hason körbe is. Ha akar. Egyenlőre úgy tűnik, hogy a Kiskisasszony megcsillantotta számunkra tudományát, aztán hanyagolja, főként a forgásokat, mert ma pl. nem csinált semmit. Nem baj, ha már megcsinálta, tudja és ez a lényeg, csinálja majd, ha szüksége lesz rá. Dorkát folyton figyelni, sokszor összehúzott szemekkel, mert a nővére elég hangos és szeles, szóval néha kicsit sok is az impulzus. Apát imádja, akkorákat mosolyog rá, hogy még, én meg szimplán csak az anyja vagyok. Nagyon kedves, barátságos kislány, nem győzünk betelni Vele, Dorka nem mosolygott ennyit ilyenkor még. Sőt, aprókat kacagni is tud már, főként ha beleberregek a pocakjába vagy a nyakába illetve nagy gesztusokkal bohóckodok neki. Éjjel viszonylag jól alszik, nappal viszont mostanában csak kicsiket, nagyon látszik, hogy mikor van hétvége és mikor hétköznap, valahogy Apa itthonlétével mindig borul kissé valami és a nagyon max. az az egyszer-egyszer negyven percnyi alvás, de sok a húszperces is. Így általában négyszer alszik ilyen kicsit. Babakocsival megbékélt, még mindig a mózesben fekszik, de gondolkodtam már, hogy esetleg jól megdöntve beteszem a sportrészbe is, nagyon szeretne már nézelődni, alapon is roppant figyelmes kislány. Kezecskéit egyre ügyesebben használja, egyre biztosabban nyúl a tárgyakért, ritka a mellényúlás vagy tévesztés. Folyton rág, tengernyi nyála van, sokszor be is gurul rágás közben, de azért ráérnek még azok a fogacskák...Még mindig kizárólag anyatejet fogyaszt, naponta iszom alkoholmentes sört, eddig ez a leghatékonyabb tejszaporító számomra, bár mintha a hátsóm is gyarapodna tőle (nem csodálnám, csak mondom). Egy igazi kis ajándék számunkra ez a kisebbik ivadék, tényleg csak mosolyogni tud az ember, ha ránéz. Imádatos. 
mámegin ez a vakuzás

a huncut nővérem és én


megjött Apa!!! ♥♥♥


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése