Volt egy kósza, amolyan szingli szombatom: Ricsit elhívta Norbi a Hungaroringre, Renault-s családi napra. Igazi, kihagyhatatlan alkalom arra, hogy egy nő olyat tegyen, amit bújos napokon soha: ablakot pucoljon! 
Már reggel nekiveselkedtem és gyakorlatilag fél hatkor tettem le a bőröndnyi hátsómat. Végre tiszta lett minden! Mint azt tudjuk, minden jó valamire: Ha most úgy alakult volna, ahogy nem és most 11 hetes terhes lettem volna, akkor az ablakok még mindig mocskosak lennének, de így bátran piruettezhettem a párkányon! Tiszta haszon! Most már tiszta ablakok és lakás várják a babánkat!
A vasárnap már kevésbé volt "izgi". Köszönhetően a sarkvidéki időjárásnak (július 3. -13 fok esővel) szinte az egész napot az ágyban töltöttük és szunyókáltunk. Nagyon kellenek az ilyen napok is!
Tényleg nem sok minden történik velem.. Az eddigi sorsfordító momentumok mellett igazán szánalmas, ha már az a legnagyobb hepening az életemben, hogy vállalhatatlan számú hónap után végre ablakpucolásra adtam a fejem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése