2011. február 17., csütörtök

Újra a Kaáliban avagy indulhatunk?

Délután nem sokkal fél 3 után már megérkeztünk. Nem is kellett sokat várnunk, a 3 órás időpont előtt bemehettünk már Boga doktorhoz. Megnézte a negatív lapar eredményemet, aztán megkérdezte, volt-e Bödecs doktornak még valami szóbeli kiegészítése. Mondtam, hogy minden rendben talált nálam ától cettig. "Nos-mondta, akkor most már végképp ki kell mondanunk, hogy ismeretlen eredetű meddőséggel állunk szemben." Kicsit elgondolkodott, aztán közölte velem, hogy akkor most kellene csinálnunk egy INSZEMINÁCIÓT! Ha olyan lennék, mint boldogult ifjúkoromban, biztos lementem volna hídba. Mi vaaaaaaaaaaaaan?! Erről eddig egy szót sem szólt!

Azzal magyarázta, hogy bár volt már 3, de itt az intézetben bizonyára más módszerrel csinálják, mint Bödecs doktor tette, úgyhogy ő még egyet megpróbálna és ha nem sikerül, kihagyunk egy hónapot és AKKOR indulhat a lombik. Teljesen lezsibbadtam! Ezt nem hiszem el, hogy már megint várunk! Lepergett előttem minden, és gyorsan elgondoltam, milyen választásom van. Vagy most hazamegyünk duzzogni vagy leokézzuk a projektet. Úgy éreztem, tehetetlen vagyok és nincs más választásom, mint belemenni az inszembe. Ricsihez fordultam és kérdeztem a véleményét. Ugyanaz a tanácstalanság és hitetlenség az arcán, mint nekem. És akkor feltettem a sorsfordító kérdést neki: "Ki fogod még addig bírni kezelés nélkül?" Erre Boga doktor értetlenül közbekérdezett: "Milyen kezelésről van szó?" Elmondtam neki, hogy Ricsi mióta nem kapja a terápiát és hogy azóta gyulladáscsökkentőkön él. Látszott a doktoron, hogy teljesen ledöbbent. Ezek szerint hiába mondtuk el dec. 13-án adatfelvételkor a kedves hölgynek, a dossziénkba nem vezette bele... Boga doktor hozzáállása szemlátomást megváltozott. Azt mondta, hogy így teljesen más a helyzet. Kért egy napot, hogy az intézet vezetőjével (gondolom Kőrösi doktor) megbeszélje ezt a helyzetet és engedélyt kérjen a különleges helyzet miatti protokollváltásra. Szerintem hallani lehetett, ahogy koppant a kő a padlón, ami a szívemről gördült le... Elmondta a lombikkezelés lényegét, mi hogyan zajlik és addig milyen vizsgálatokat kell még elvégeztetni. Úgy beszélt, hogy már a következő ciklusban indulhatunk is! Aztán egyszer csak megakadt a szeme a leletemen és kiszúrta: "Húha, Önnek most volt a laparoszkópia! Akkor most nem lehet, várnunk kell a következő ciklusig, mert túl közel lenne a két beavatkozás időben egymáshoz és ennek nem akarnám kitenni." Felforrt az agyam! Na ne már, most akkor mégis várni kell?! De erre már nem volt jól elhelyezett, mindent annuláló mondatom, éreztem, hogy ebbe bele kell törődjek. Az egy hónap várakozás mégsem három, mint az előző verzió lett volna.

Lekísért bennünket a recepcióra, kért nekünk egy pénteki időpontot, hogy engedély esetén megbeszélhessük a továbbiakat, majd elmondta a recepciósoknak, hogy milyen beutalókat adjanak nekünk. Kaptunk is egy párat: Ricsinek HIV teszt, és Hepatitis B,C teszt, nekem teljes vérkép, vércsoport meghatározás, HIV teszt, Hep B,C teszt, EKG, háziorvosi igazolás. Igazából csak soknak tűnik, de nem vészes. Ami még kellemes meglepi, hogy Tb-re mindent meg tudunk csináltatni, kivéve a HIV tesztet, az 4500 Ft/kopf.

Megfosztva újabb 1500Ft-nyi konzultációs díjtól, beutalókkal és egy pénteki 8:30-as időponttal a zsebünkben zsibbadtan kiballagtunk az Intézet kapuján...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése