Fúúúúúú, nagy dilemma volt számomra, hogy részt vegyünk-e unokatesóm, Tamás és Kata esküvőjén. Mert hát azért mégiscsak egy 12 hetes bébivel kell keresztül utazni az országot (majd másnap vissza) és a sok ember, a hangos zene, az idegen környezet, a rohadtul fáradt AnyaBóbita... szóval többször volt az "inkább nem", aztán végül mégis "igen".
Vettem a testalkatomra egy gatyát és a kis felsőt, aztán összepakoltunk és szombat reggel nekivágtunk. Pesten tettünk egy pihenőt Csilluéknál, Dorka evett és tiszta pelust kapott, majd irány tovább Gyöngyösre. Csöppem végigaludta mind a Győr-Bp., mind a Bp-Gyöngyös utat, úgyhogy nem nagyon kellett szórakoztatnom a hátsó ülésen. A szállás elfoglalása után elmentünk a templomba, majd vissza az étterem-panzióhoz, ahol a polgári esküvőt tartották. Nagyon szép és meghitt volt mindkét szertartás, már amennyit én láttam belőle. Akárhogy is van, azért csak Dorka hol-és hogyléte volt az első mindig. Este a vacsora alatt is velünk volt az étteremben, majd Apa felvitte a szobába, ahol aztán rákezdett a szokásos esti műsorra, úgyhogy mennem kellett az ünnepi asztaltól a cicimmel együtt. Miután Dorottyka szinte az egész napot átaludta, sikerült azért bedühödnie estére, bár a helyzet az, hogy itthon sem szokott ez másként lenni (mármint az esti dühöngés tekintetében). Legnagyobb meglepetésemre azonban az itthon szokásos fél 12-éjfél helyett 10-kor elaludt és fél 5-kor már úgy vettem ki az utazóágyból félálomban, hogy "Jó, akkor most már gyere és egyél, mert 3 óta mocorogsz és túrod magad, ami arra pont elég, hogy Anyád ne tudjon aludni!" Most tudtam meg igazán, milyen egy helyiségben aludni a gyerekemmel. Így sem alszom túl sokat, de ez a sok motoszkálás, amit a leány véghezvisz, csúcs. Nem nyüsszög, nem sír, csak aprókat nyögdécsel és helyezkedik félálomban. Teszi mindezt 1-2 percig, majd elnyugszik, aztán 2 perc múlva újra kezdi. Na, ez arra pont jó, hogy egy Anyahormonos AnyaBóbitát ne hagyjon aludni. (Milyen érdekes, hogy ha Apa forgolódik, annak szerintem felét sem hallom...) Asszem az anyák nagyon ki vannak hegyezve a gyerek által kiadott összes hangeffektre.
A hazautat szintén jól viselte, Pesten ismét megálltunk hazafelé és most már pár órát eltöltöttünk együtt, családilag is. Végre anyu és Csillu is megcsodálhatták a híres Dorka-mosoly összeállítást, miután aludt és evett a lányunk. Aztán hazaérve szintén aludt egyet, majd újabb csoda történt: fél 10-kor bebólintott és 5-kor kelt fel.
Nagyon jót tett Dorkának az esküvő, mert sokkal jobban és nagyobbakat alszik, bár az is igaz, hogy én is tudatosan figyelek, hogy kellő mennyiséget aludjon.
Szép volt a pár, jó volt a móka (már amennyit mi tapasztaltunk belőle), Dorka előnyére változott a nagy utazás révén és jót tett neki, hogy kimozdult itthonról. Sokkal jobban sikerült a kiruccanás, mint amennyire féltem tőle.
Dorka szerint már 4 óra van, indulni kell a másik helyszínre:
Anyu és Hanna:
És végre egy közös fotó:
A családom:
Nagyon szépek vagytok!
VálaszTörlés