A tápszer-ügy

Már kb. egy hónapja próbálom Dorkánál bevezetni a tápszert, mert kezdtem azon aggódni, hogy az ajánlatos napi fél liternek megfelelő tejmennyiséget nem fogyasztja el. Igaz, hogy eszik szépen napközben tejpépet, meg panaszt sem hallottam részéről, hogy a reggel és este elfogyasztott szopi mennyisége kevés lenne, azért úgy gondoltam, előbb-utóbb neki kell ennek állni, mert fogynak a készletek.

Első körben megpróbáltam a pici korában már egyszer-egyszer bevetett Nuk-os cumisüveget, eltolta. Aztán gondoltam, hogy megpróbálom a szívószálas kulacsból, hátha úgy jó lesz, mert a vizet úgy szépen issza. Persze az nem kellett neki, mert első korty után bután nézett rám, hogy ez meg mi a túró, nem ehhez van Ő szokva, azonnal cseréljem le ezt a löttyöt vízre, mert aztán még majd azt sem fogja ebből az eszközből elfogadni. Próbáltam kanállal, csőrös pohárra, egyik sem kellett. Na, akkor már kezdtem kétségbe esni.

Aztán húsvét kedden újra bepróbáltam nála a tápszert, most a régóta újonnan várakozó Aventes nagy cumisüvegből és csodák csodájára, húzóra megivott 180ml-t. Hurrá - gondoltam - , most már minden oké. Aztán az volt az első és utolsó, mert egy hétig mindent eltolt megint. Rájöttem, nem a tápszerrel van baja (Milupa 2-es, volt itthon tarcsiban, azt adtam most neki), hanem az eszközzel. Ekkor jött a húgomtól kapott kis nóném cumisüveg, aminek pont az nálunk az előnye, ami másnál a hátrány lenne: szabályosan folyik a cumiból a tej, akkora lik van rajta. Na, azt egy jól irányzott mozdulattal bejátszottam a szájába és nem volt ideje Dorkának azon gondolkodni, hogy nincs kedve szívni ezt a vackot, mert a kis üveg tartalma elkezdett a szájába csorogni. Akkor rájött, hogy ez finom, s elkezdte beszipákolni a cuccot. Újabb hurrá!! Eszi a gyerek a tápszert!! Na igen, csak ez az üveg 125ml-es csak, úgyhogy egy-egy étkezésre igencsak kevéske. Amikor meg újra akartam tölteni, már megint nem kérte, mert elszállt az ihlet. Na, akkor próbáljunk rászokni a nagy Aventre, mert hosszú távon az a tuti!

Három nap kellett, míg végre sikerült  a kettes cumival szépen enni, de láttam, hogy azt is szívja, mint az ökör. Ekkor mondja Apa, ne vegyek másik cumit rá (mármint az Aventesre), szúrjak rá még lyukat itthon. Igaza van - gondoltam - , és szépen ráböktem még három lyukat varrótűvel. Ettől a gyerekem a következő evésre majdnem belefulladt a tejbe, de korrigáltunk. Aztán így lett ez még kétszer és ismét eltolta az üveget, gondolom akkor már szinte félt, hogy meg akarom gyilkolni tápszerrel... Jött ekkor az okos ötletem a hétvégén a Tesco-ban: a három állású variábilis cumi! Részletek nélkül a vége: ugyanúgy fuldokol még az egyes állásnál is, annyira ömlik abból a szarból a tej... Most újra a Nuk-os egyes cumival "evett" éjjel (sajnos már kétszer a sok küzdés miatt alig volt vacsora is és ilyenkor hajnalban már olyan dög éhes, hogy visít, mint a kismalac), akkor az is jó volt, mármint a Nuk-os.

A tejem persze most már még kevesebb, mint amikor ennek a sok baromságnak nekiálltam, szóval az ügy nem tűr halasztást. Most azon agyalok, hogy vegyek-e egy nagyobb Nuk-os üveget (mert ugye a mostani csak 150-es) és egy kettes, Dorka korának megfelelő cumit hozzá, vagy a meglevő nagy Aventesre vegyek egy sima hármas cumit, amitől talán nem fullad meg. Vagy vágjam fel az ereimet... Szörnyű, mennyit küzdünk, de sajnos nem érek rá arra, hogy "ne erőltesd, majd megeszi, ha akarja", mert már nincs nagyon alternatíva. Rá kell állnunk a tápszerre, csak még az ideális, hosszú távon működő eszközt nem találtam meg. Persze a net tele van Avent vs. Nuk vs. Mam vs. Tommee Tippee csörtékkel, mindenki esküszik mindenre. Csak az egy kisebb vagyon lenne, míg végigzongorázom az egészet.

Csak leírtam, mert nagyon aggaszt a kérdés, Dorka meg kiakaszt néha a sok tiltakozással... Pedig ha megérzi a tej ízét, akkor már nincs nagy gond, de míg addig elérünk, leizzadunk mindketten. Ez pedig nem épp paradicsomi állapot...