Nyúlkálósan 19 hetesen

A héten Dorka nagyon sokat ügyesedett. Eddig csak meredten nézte az elé tett tárgyakat, erősen szugerálta őket, de szándékos mozdulatot nem tett feléjük. Tény, hogy a járókába rakott játszóhídról lelógó nyuszit és a sárga mackót egyre tudatosabban csapkodta már, mivel észrevette, hogy azok ütlegelés hatására csörögnek és rájött, hogy ezt a csörgést Ő váltja ki a legyezéssel. Szerda óta azonban már elkezdett nyúlni a dolgokért.

Már a hét elején is egyre többször figyeltem fel arra, hogy a függönyre aplikált pillangók nagyon érdeklik, így evés után mindig felálltam vele és a lepkékhez ballagtunk. Nagy óvatosan szemügyre vette őket, majd a karomban elkezdett nyújtózni feléjük. Nagy mosolyokkal vette tudomásul, hogy lebegtetni tudja őket a függönnyel együtt. Aztán mostanra már az van, hogy ha kiskönyvet vagy bármi egyebet az orra elé mutatunk hanyatt fekvésben, akkor mindkét kezével megcélozza, megmarkolja és forgatja. A mozdulatsor vége természetesen az, hogy tömi illetve tömni szeretné őket a szájába... Gyakran van olyan, hogy a szájába adott cumit módszeresen kipiszkálja és gyors mozdulattal berakja helyette az öklét ill. az ujjait. Biztosan csak a kis ínyét piszkálja, mert ugye a cumi erre nem igazán alkalmas. Mindenesetre azért igyekszem sok esetben (főként ha már annyira turkál a szájában, hogy elkezd öklendezni is) a kezét kivenni és cumit benyomni helyette, de kevés sikerrel. Bár cumiellenes voltam nagyon, mégis most úgy gondolom, hogy inkább a cumit szívja (ha már annyira szívhatnékja van), mert azt később el tudom venni tőle, a kezét illetve ujját viszont nem.

Szóval a lényeg, hogy már egyre ügyesebben nyúl a tárgyakért és meg is tartja őket, sőt, tudatosan el is tudja őket engedni, ami tán még a megtartásnál is fontosabb. Mindezek mellett egyre többször és többet gügyög, próbálgatja a kis hangját és nagyon tetszik neki. Tudom, hogy még a "kukucs" játék számára nem olyan élvezetes, mint amilyen lesz majd kb. fél éves kora után, de Apa egyre többször játsza vele és Dorkának már így is kezd tetszeni. Fürdés után Ricsi a törölköző mögé bújik, majd előjön és puszikat dob a lánykájának. A második-harmadik ilyen puszis felbukkanás után már Dorottya nemcsak mosolyog, hanem nevet is! Hangot ad, és aprókat kacag. Olyan édes kis hanggal teszi, hogy a könnyem is kijön tőle... Persze, mondhatnánk, hogy mitől nem jön ki az én könnyem... Ez persze még nem gurgulázó röhögés, de azért már hangos mosoly és a legcukibb fajtából.

Telefonnal készült és séta közben, de halálos, mennyire tud vigyorogni  

Közben a héten elkezdtem kicsit beleásni magam a hozzátáplálás elkezdésének rejtelmeibe. Mindenképpen úgy tervezem, hogy csak hat hónapos korától kezdjük el (bízom abban, hogy addig is csont nélkül fog menni a szoptatás és persze utána is), de nem akkor akarok majd gondolkodni, hogy "na, mit is adjak a gyereknek?" Ennek folyományaként rájöttem, hogy lassan időszerű lesz elkezdeni etetőszék után nézni, így átgondoltuk, milyen beruházások várhatóak hamarosan. Így jöttünk rá, hogy az etetőszéken kívül pár hónap múlva majd gyerekülést is kell venni, úgyhogy azt is böngésszük már a neten. Annál is inkább aktuális lesz majd, mivel tegnap volt a napja annak, hogy Cukikám megvált a hordozó újszülött szűkítőjétől és mint a nagyok, "csak úgy" feküdt-ült a hordozóban a tegnapi kisbevásárlás alkalmával. Szemmel láthatóan kényelmesebb volt már neki. 

Ma is így mentünk ki a Baba-Expo-ra, ahol persze nem vettem semmit, mert irgalmatlan sok ember zsufizódott össze egy sörsátorban, ahol levegő sem volt és ilyenkor sajnos nekem nincs türelmem még nézelődni sem nagyon, mert bár Dorka és Apa kimentek, akkor is a tudatomban van, hogy kint várnak és nem érek rá. Ezen kívül persze annyian voltak, hogy az asztalokhoz is alig lehetett odaférni. De nem baj, itt is voltunk és legalább megnéztem pár autósülést élőben is. Egy ezzel foglalkozó csaj elérhetőségét el is hoztam, hátha... Bár Apa nagyon azon van, hogy abból újat vegyünk, azért én még próbálok inkább jó állapotú használtat találni, olyat, ami azért a biztonsággal kapcsolatos elvárásainknak megfelel, holmi szarokat, csak mert olcsó, nem veszünk. Etetőszék fronton pedig maximálisan csalódtam, mert abból sajnos csak egyet láttam, abból is olyat, amit elsőre kilőttem (nem lehet dönteni). 

Szóval most megy a tesztek és a netes aukciós oldalak böngészése, emellett pedig a lánykánk fejlődik és ügyesedik szépen. Fordulni még nem fordult meg, bár tettünk egy-két kísérletet arra, hogy segítsük a mozdulat kivitelezésében, de ennyi, nem erőltetjük. Ha szeretne és érettnek érzi magát rá, úgyis csinálni fogja, mint ezt a nyúlkálós dolgot is. Nem vagyunk elkésve semmivel és nem maradunk le semmiről. Így is ügyes és okos, biztosan sok korababa megirigyelné...