Délután 1-re volt időpontunk. A főnővér hamar behívott bennünket a konzultációs szobába, ahol dossziét nyitott nekünk és rögzítette az összes adatunkat. Kikérdezett bennünket ától-cettig, átvette az összes eddigi leletünk és eredményünk fénymásolatát és a regisztrált élettársi dokumentum eredetijét (még jó, hogy az eredetit is elvittem, pedig a telefonban előzőleg azt mondták, hogy elég a másolat is, de azért gondoltam - biztos ami biztos - elrakom). Ezt követően "kis türelmet" kért (elvileg Boga doktor fél 2-től fogadott volna bennünket), mondván, hogy van egy kis csúszás. 3/4 3-kor szólítottak, mehetünk a doktor úrhoz.
Dr. Boga Péter nagyon szimpatikus, halk szavú orvos, a szakmája egyik legjobbja a hírek szerint. Örülünk neki. Reméljük, nagy segítségünkre lesz. Miután ő is átnézte a leleteinket, közölte, hogy mivel azok tökéletesen rendben vannak, ez a tipikus "Ismeretlen eredetű meddőség". Klassz. Mivel Bödecs doktor (a nődokim) nem nézte, hogy a tüszőm valóban megrepedt-e, ezért kellene majd egy 20. napi ultrahang, amivel ezt lehet igazolni és egy ahhoz kapcsolódó vérvétel is, melyből a progeszteronszint egyértelművé tesz mindent (közben saját gondolat: Minek, mikor a hőm szépen felmegy és fent is marad + előző progiszintem jó.). Ricsinek kellene egy újabb spermavizsgálat, de most olyan, hogy az akkor tőlem levett vérből kivont "x" enzimmel összevegyítve láthassanak eredményt. Gondoltam is, hogy frankó, most a 11.napon vagyok, jövő héten ezek meg is lesznek. Túróst! Mivel Boga doktor szabira megy, ezért nem lehet, csak a jövő hónapban megcsinálni. Szóval január. Na mindegy, úgyis jók lesznek az eredmények. Egy hónapon már nem múlik semmi, csak kezdjék utána a lombikot! Na persze, ahogy én azt képzeltem!
A Doktor folytatta: "Ha ezek a vizsgálatok negatívak lesznek, akkor még ott van a hasüregi tükrözés, a laparoszkópia. Nem volt Önnek ilyen, ugye?" Persze, hogy nem bakker, azért csináltattam ultrahangos átjárhatóságit 50ezerért, hogy ezt elkerüljem! Azt mondták, mindegy melyiket csináltatom, én meg nem akartam magamat "feleslegesen" megműttetni! Nos, mivel ismeretlen okokból nem esek teherbe, minden eshetőséget, így az endometriózist is ki kell zárni. Ezt pedig csak laparoszkópiával lehet. Egyszóval úgy tűnik, nem úszom meg. Boga doktor jó szívvel ajánlotta a műtét lebonyolítására Bödecs dokimat, szerinte ő nagyon jó ebben és Csornán jók a feltételek. Ez jó esetben is február. Újabb hónap. Aztán ha szerencsénk van, nincs endometriózisom, de ezt már csak úgyis márciusban tudjuk megbeszélni és ekkor, és csakis ekkor mondhatja azt, hogy irány a lombik. Az meg a legoptimistább becslés szerint is csak április.
Ám még mindig ott van az, hogy bármelyik vizsgálat rossz eredményt hoz. Bár én úgy érzem, hogy nem, de lássuk, mi van, ha mégis. Az orvosok számára ez lenne a jobb hír, ugyanis akkor tudnák, hogy mit kell kezelni, így meg csak a kizárások vannak. Ha találnának vmi problémát, akkor annak a kezelése is több hónapot vehet igénybe. Így az április lehet, hogy nem is április, hanem mondjuk augusztus! Vagy ki tudja!
Miután ezt lefuttattam pár pillanat alatt az agyamban, le kellett menjek egy emlő- és hüvelyi ultrahang vizsgálatra, ahol 11.naphoz illően szép, 8mm-es nyálkahártyát és 15mm-es domináns tüszőt látott az orvos. Öltözés, akkormindenvilágos, találkozunkjanuárban. Ennyi. Kopp.
Tanulság: élvezzük a karácsonyi készülődést és ne foglalkozzunk oly földi hiúságokkal, mint "Szülőkakarunklenni"! Ellenkező esetben élek a gyanúperrel, hogy be fogok golyózni!!! Mindig csak húzzák az időmet és ezt nem bírom elviselni!!!!! Sajnos elég türelmetlen tudok lenni. Megszoktam már, hogy ha valamit eltervezek, akkor azt addig űzöm, amíg el nem érem illetve meg nem oldom. Minden követ megmozgatok, hogy a leggyorsabban a legjobb megoldást megtalálva megszerezzem az áhitat tárgyát. De most ?! Hiába feszülök meg, semmi sem múlik rajtam, mindent rajtam kívülálló tényezők határoznak meg. És az idő! A legnagyobb ellenségem. Nekem is és Ricsinek is. Jó lenne, ha mielőbb visszamehetne a kezelésre, mert az utóbbi pár napban megint egyre nehezebben forgolódik. Annyira tehetetlen vagyok!!! És a tehetetlenségnél számomra - akinek szinte nincs megoldhatatlan probléma - nincs nagyobb csapás! Ricsi bíztat, hogy lehet, egyik vizsgálatra sem lesz szükség, mert mire odakerülnénk, már terhes leszek. Úgy bírom, hogy van humora!
Nehezen tudok higgadt maradni. Ez most nem az, hogy "Jaj, de nagyon rágörcsöltem, jajdeszeretnék kisbabát!" Ez most a "Mérmostmészszabira, asszedmindenkiráér b@szod?"! Még egyszer nem akarom senkitől hallani, hogy "Ne idegeskedj, mert tudod, hogy az a legrosszabb.."! Ezt csak az mondja, akinek ad1: már van gyereke, ad2: már terhes, ad3: neki úgyis mindegy. Nos, rám egyik sem igaz, úgyhogy annyit dühöngök, amennyit csak akarok!!!!!!!! Az sem segít túlzottan, hogy most szerdától már szabin vagyok, a kocsim a szervízben péntek estig. Itthon gubbadok a hülyeségeimmel. Foglaljam el magam, persze! De nem akarom! Szívem szerint kifutnék a világból!
Magam és mindenki megnyugtatására közlöm, hogy nem annyira vészes ám a helyzet!
Azért asszem rám férne most valami erős....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése