A korrektség és a folytonosság kedvéért leírom, hogy szerdán (ET+12.) nem volt semmi extra az előző naphoz képest, hacsak a következő nem: Munka végeztével bementem a törökbálinti Corába bevásárolni. Kb. 20 perc után (ami nem egy maratoni vásárlás) olyan fáradtság jött rám, hogy legszívesebben otthagytam volna cuccostól mindenestül a bevásárlókocsit a kasszánál és rögvest lefeküdtem volna a kőre aludni. Most sem tudom, hogy bírtam fizetni és kivonszolni magamat, ráadásul tudatosult bennem, hogy még egy jó 130 km előttem van hazáig... Cuki lesz ez!
A nappali pisilések egyenlőre nem tűnnek gyakoribbnak az eddigieknél, az éjszaka viszont más. Pár napja már egy-három alkalommal ébredek arra, hogy pisilni kell. Ez azért érdekes, mert alapesetben végigalszom az éjszakákat, mint a rendes babák és csak nagyon ritkán fordul elő, hogy éjszaka kell kimenni.
Így volt tehát múlt éjjel, hoztam az átlagot, kétszer keltem. Harmadszorra már Ricsi simijére. Erre azért jobb ébredni, mint a feszítő hólyag - érzésre... Mivel megígértem magamnak vasárnap, hogy kedden és csütörtökön nézzük meg, van-e erősödés a csíkokban, így szépen ellőttem az utolsó tesztemet is. Íme:
Asszem jól látszik és kijelenthetjük, hogy határozottan erősebbnek mutatkozik a ma reggeli a keddihez képest. Konkrétan szinte egyforma a teszt- és a kontroll csík. Jó lesz. Csak maradjon szépen minden így.
Itt jegyezném meg új tünetemet is: A csütörtökön felpuffadt, majd szombatra leapadt melleim ma határozottan sajogni kezdtek mindenütt és egyre teltebbek. Ezt jónak veszem és remélem, ez minél tovább eltart most. Reggel és délelőtt nem túl jó a gyomrom és ma már délelőtt is eléggé olyan fáradtkás voltam, mint az őszi légy. Lehet, hogy alapon is kicsit gyengusz vagyok vagy talán ez a kis őszi napsütéses idő.. Nem akarok semmit bemagyarázni! Mindenesetre erőt vettem magamon és nekiláttam délután a tegnap beszerzett hadizsákmány feldolgozásához és mint okos háziasszony, praktikus főzésbe kezdtem: sok-sok pörkölt és sok-sok krumli, amiből egyrészt gulyásleves lesz nekem, Ricsinek pedig pörkölt törtkrumplival. Aztán holnap a maradék gulyáshoz tudok sütni egy kis palacsintát. Feltéve, ha nem alszom el állva egy benzinkúton fizetés közben...
Holnap reggel fél 8-kor vérvétel, aztán kb. 10-kor eredmény. Olyan nagyon szerencsére emiatt már nem izgulok, csak roppant kíváncsi vagyok, hogy mennyi lesz a hcg-érték. Ricsi nagyon bízik az ikrekben, én pedig bőven beérem azzal is, ha majd két hét múlva a doktor kijelenti, hogy aki van, ő JÓ HELYEN VAN(!) és ver a kis szíve. Persze, ha kettőjükre mondja ugyanezt, akkor még boldogabbak leszünk, de egyenlőre kicsipiciapró lépéseket tudjunk megtenni. Nem vágyom még arra, hogy azt mondják: " Ott a keze, lába, kukija vagy puncija, nézze, hogy mocorog!" Az még nagyon odébb van. Egyenlőre csak azért könyörgöm sírva, hogy épségben jussunk el a hathetes uhu-ra. Már nem is mondom, hogy terhes ultrahang. Ez olyan hideg kifejezés már számomra.
Ha az első Gonal-os naptól számítják majd a dolgainkat (mert most kezelésnél az volt mindig a mérvadó), akkor ma 4 hetes vagy hetesek a mi kis margarétá(i)nk. Szép kor. Még legalább milliószor ennyit kívánok neki(k) egészségben!
Szóval holnap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése