A hétvégi Hanna-szülinapon elhoztuk az utolsó, még nekünk szánt, ámde annál fontosabb dolgot, a babakocsit. A járókát már a múlt hét közepén hazaszállítottam, ezen kívül már csak kosarakra fájt a fogam, melyekre hétfőn tettem szert Sopronban. Ezek egyike a játéknyelő fiók, a többit pedig (még nem tudom melyiket és hogyan) mindenféle dolgok (hajkefe, kisolló, vitaminok, orrcsepp stb.) tárolására a polcra szánom.
Szóval járóka (egyenlőre összecsukva):
Babakocsi (összeraktuk úgy, ahogy első időkben használni fogjuk, tehát mózessel és hordozóval, de természetesen a szettnek van sport része is):
Játéktartó kosár (fiók):
Kacatkosár (ezt majd a falra kerülő polcra szánom hajkefe, kisolló, vitaminok, lázmérő stb. tárolására):
Ezeket a kacsákat pedig még múltkor vettem, csak még nem fotóztam le. Őket is a falipolcra szánom lábat lógatni 
:
:
Tegnap kimostam KisBóbita ágyneműjét is, hogy finom illatos legyen, úgyhogy a baldachin vasalása még rám vár, ám egyenlőre még nem teszem fel, mert ha minden igaz, akkor pénteken jön Tibi barátunk mennyezeti lámpát és polcot fúrni. Ezen kívül sikerült végre redőnyössel beszélni, aki tegnap eljött és megnézte az állandóan akadó redőnyünket. Hosszas tanakodás után arra jutottunk, hogy az állandó javítgatás helyett kénytelen-kelletlen új redőny lesz a babaszobán (sőt, redőnyök, mert a jelenlegi nagy és nehéz ketté lesz osztva, hogy könnyebb legyen majd kezelni), melyre csináltatunk szúnyoghálót is, hogy KisBóbit ne egyék majd meg nyáron a szuszik (Angyalkámnak amilyen szerencséje van, biztos az én finom kis szúnyogcsalogató véremet örökli...). A redőnyös ember jövő hét közepe-végére ígérte, hogy felszerelve átvehetjük a remekművét, szóval elvileg jövő hét végére jóformán elmondhatjuk, hogy elkészül a babaszoba...
Valami fali dekoráción kellene még gondolkodnom, de egyenlőre nem megy. Kicsit fáradt vagyok és nem is igazán tudom, hogy mi lenne jó. Azt hiszem, egyenlőre hagyom, mert most a baldachin miatt nincs is igazán olyan nagy szabad falfelület, ami ordítani valamilyen plusz díszért, másrészt igyekszem elkerülni azt, hogy minden négyzetcentit beborítsunk valami cukisággal csak azért, mert ez állítólag egy gyerekszoba. Lehet, hogy az lesz a vége, hogy kitapasztaljuk, mi vagy ki lesz a lánykánk kedvenc karaktere(i) és abból szerzünk be majd néhányat. Addig pedig maradnak a játékok, mesekönyvek illetve Apa és Anya csupavidám arca!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése