A petesejtleszívás

Éjjel nem aludtam túl sokat, azt is rosszul. Minden egyes forduláskor azt hittem, hogy leszakadnak a melleim, annyira fájtak. Hason aludni szinte esélytelen volt, pedig az a kedvenc pozitúrám. Persze közben folyton az órát lestem, hogy mikor megyünk már...

Időben megközelítettük az objektumot, háromnegyed 9-kor már a recepciós pultnál álltunk adategyeztetni. Kis türelemmel még helyet foglaltunk, de nem telt bele két perc és már jött egy is hölgy műtős cuccban és a nevemet mondta. Engem a földszinti műtőrészlegbe vezetett, Ricsit pedig megkérte, hogy az emeleten foglalja el magát, amíg nem lesz rá szükség. Egy öltözőbe invitált, ahol megmutatta a zárható szekrényt, ahova a ruhámat pakolhatom, a hátulkötős hálóingeket, a "lapszoknyát" (sima lepedő, amit magam köré kellett még csavarni), az eldobhatós pacskert és a hajháló szerű sapkát. Majd megkért, hogy ha beöltöztem páciensnek, akkor csüccsenjek le az előtérben. Egy kolléganő már az örzőben feküdt, egy másikat pedig épp műtöttek.

9:37-et mutatott a falióra, amit megtaláltam a szememmel a műtőben. Feküdtem egy speckó, ámde tipikusan nőgyogyis ágyon (a végéből ki van egy db kanyarítva, hogy a doki könnyebben odaférjen), a lábaim a szükséges tartókában, nagy terpeszben, rajtuk csizmaszerűen ráhúzva ilyen borítóakármi. Amit nagyon kedvesnek találtam, hogy hanyatt fekve nem csak pusztán a plafont láttam, hanem fel volt erősítve egy fotó (olyan tipikus képeslapfotó), amin egy kalapos kisfiú virágcsokrot  és puszit ad át egy fodrosruhás kislánynak. Amíg az orvost vártuk, arra gondoltam, hogy az én babáim is ilyen kis cukipofik lesznek... Közben megkaptam a jobb karomba az infúziót, majd az orvos megérkezése után fél perccel már az altatószert is, mely nagy levegővételek közepette fura ízzel borítva el az egész fejemet, pár másodperc alatt álomba nyomott.

A következő pillanatban az örzőben levő órán az láttam, hogy 10 óra lesz 2 perc múlva. Álmos voltam nagyon, de nem fájt semmim, nem volt hányingerem, minden okés volt. Jött egy hölgy, akitől megkérdeztem, hány petesejtet sikerült leszívni. Azt mondta, 6 darabot. Az meg hogy lehet?! Annyi tüszőből csak ennyi lett? Nem értem... De túl sokat nem tudtam filózni rajta, mert újra bealudtam. Nemsokára megérkezett Ricsi az eldobhatós papucsában és a zöld köpenyében. Azt mondta, ő is mindjárt megkérdezte, hány sikerült és hogy a hat az mennyire számít milyennek. Azt mondták, erős átlagos. Nem lettem sokkal jobban ettől. Attól viszont igen, ahogy láttam, hogy őt ez boldoggá teszi és nagyon büszke volt a kis sejtekre... Egy fél óra múlva már felkeltem pisilni, aztán már nem is az ágyba fektettek vissza, hanem egy nagy, lábtartós fotelbe. 12 után pár perccel pedig megszabadítottak a branülömtől is és mehettem öltözni.

Az emeleten vártuk Boga doktort, akihez kb. fél óra múlva tudtunk bemenni. Ő is elmondta, hogy 6 petesejtünk lett, mire én megkérdeztem, hogy nem kevés-e ez ahhoz képest, hogy mennyi tüsző volt. Azt mondta, ő is többre számított, de így is jó ez... Nem voltam boldog (biztos a hülye maximalizmusom!), Ricsi látta is rajtam, hogy kicsit elkettyentem és megsimizett, hogy nagyon jó ez így! Boga doktortól kaptam egy A4-es papírt, teleírva a petesejtleszívás után javasolt kezeléssel. Később az Aranyhajóban kiváltottunk egy

• Dermastril tapaszt, amiből kettőt kell felragasztani és négynaponta kell cserélni
• 3 napra Doxycyslin-t (gondolom a műtét miatt)
• Utrogestan hüvelytablettát (első három napban 6db, később 3)
• Astrix tablettát és Folsavat (napi 2x)
• Crinone hüvelygélt a beülti utánra az Utrogestan mellé
• Isostar italt - napi fél litert kell inni

Nem gyenge, újabb 19ezer Ft, de hát kit érdekel. Az is elmondta, hogy nagy valószínűség szerint hétfőn fogom visszakapni az embriókat, de a pontosat majd úgy tudjuk meg, ha holnap reggel 9-kor telefonálunk. Ekkor tudunk beszélni a biológussal, aki elmondja, hogy hogy állnak a picikéink és hányan vannak. Akkor kapunk konkrét időpontot is az embrió transzferre.

Ricsi nagyon bizakodó, szerinte mind a 6 petesejt megtermékenyül és 6 kis embriónk lesz. Tudom, hogy kell a pozitív szemlélet és van is, de én óvatosabb vagyok. Az is nagyon jó lenne, ha öt lenne, mert akkor kettőt most megkapnánk és maradna még 3 fagyibaba. Egyébként egy nyilatkozatot is kellett már kitöltenünk, hogy ha vannak létszámfeletti embriók, azokat hány évre szeretnénk fagyasztatni (max. 10 évre lehet). Úgy egyeztünk meg, hogy legyen 6 év, hiszen addigra már 40 éves leszek, után meg már úgysem valószínű, hogy a mostani kettő mellé még akarnék egy ikerpárt... De ezt még eldönthetjük hétfőig fixre.

Ricsi egy tündér, mint mindig. Körbeugrál, kiszolgál, "nehajolgass-lehúzomacipőd", levest és csirkés-mozarellás salátát rendel nekem az előírt fehérjedús étrend jegyében és benézeget a szobába, hogy minden rendben van-e, nem vagyok-e rosszul, párnát hoz a hátam mögé, hogy tudjak írni. Egy igazi társ. Bár azért szót emelt amellett is, hogy neki is meg kellett azért tenni ismét a magáét, úgyhogy nem semmi meló volt azért abban is.. Arany szívem... Gondolkodtam is rajta, hogy megsajnálom, de aztán úgy döntöttem, hogy mivel neki nincs egy teljesen felfújt mikiegeres lufi a hasába és nem úgy megy, mint egy ortopéd kacsa, így nem fogom megszánni. Mindenesetre azért hálás vagyok neki minden segítségért és a hozzáállásáért. Megígérte, hogy minden este beszélni fog a hasamhoz, buzdítandó a srácokat a megtapadásra. Addig is, míg megkapjuk őket, már ma is intézett pár keresetlen mondatot a hasamhoz hajolva a méhnyálkahártyámhoz és elmagyarázta neki a miheztartás végett, hogy milyen feladat vár rá, milyen mocskos módon vastagodjon és nagyon csúnya sorsot szánt neki, amennyiben a kicsik velünk maradását nem segíti elő. Nevetek rajta, mert olyan aranyos... És egyben megható is a ragaszkodása.

Nagyon várjuk a holnap reggelt, hogy kiderüljön, hány babusunk lett. Ha jól belegondolunk, azért nem volt szép dolog a Brit uralkodóháztól, hogy csellel választották ki a Kate-Vilmos esküvő legalkalmasabb napját... Mert azért azt mindenki beláthatja, hogy egyértelműen az húzódik a háttérben, hogy angol valami okostojás megtudta, hogy mikor lesz a mi petesejtleszívásunk illetve az anya- és apaanyag összerakásunk, azaz embriókészítésünk napja. Mivel tudvalevő, hogy ez a nap ezáltal szerencsenapnak lett minősítve (tekintettel a tökéletes női és férfi frigyre lépés szimbólumára), így magukra vonatkoztatva ezt a napot jelölték ki babonából ők is az esküvő napjaként, bízva a hasonlóképpen tökéletes frigy létrejöttében. Bagatell és kisstílű, de megbocsátjuk...

Ma este már anyuka vagyok!!! Ricsi pedig apuka!!!! Csak még nem tudjuk, kiknek leszünk a szülei! De holnap 9-kor az is kiderül!