2012. március 11., vasárnap

Reiki

Anyósom már említette, hogy van egy kedves barátnéja, aki Reiki-vel és több hasonló dologgal foglalkozik és bár ő nagyon szkeptikus alkat, ám hosszas unszolás után mégis alávetette magát egy ilyen "gyere, megreikizlek" dolognak. Legnagyobb döbbenetére és számára is megmagyarázhatatlan okokból másnapra jól érezte magát és hosszú idő után először nyugodtan aludt, kipihent lett.

Bár én amúgy sem zárkózom el annak a gondolatától, hogy vannak nálunk magasabb energiák illetve hiszek a gondolat teremtő erejében, így nem sokat kellett unszolni, hogy üljek le ezzel a kedves hölggyel egy pár szóra csevegni, hátha közösen nagyobb befolyással tudunk lenni Dorka minél további bennem maradására. A pár szó úgy nézett ki, hogy tegnap délután 2-re mentem és negyed 6-kor jöttem el... Nem csak én szeretek sokat beszélni... Ám ez a pár óra egyáltalán nem volt terhes számomra, sőt, igazán jó hangulatban telt.

Persze én már az elején problémás voltam, onnantól kezdve, hogy le kellett vennem a csukámat. Ez persze természetes, de nekem nem mindig sikerül résmentesen, vagyis néha kis fájdalmak és annál nagyobb szuszogások kísérik a műveletet. A bekötésről már szót sem említek. Kövi problem: Tudattam a hölggyel, hogy szép-schön kanapé, de ha én ide leülök, akkor nem kelek fel, az tutkó, úgyhogy kaptam egy gurulós irodai széket és onnan rizsáztam. Megbeszéltük nagyvonalakban, hogy mennyire nem volt egyszerű elérnünk ezt a nagybendő állapotot, illetve hogy azért meg vagyunk egy kicsit ijedve ettől a mostanra kialakult magzatvíz-túltengős helyzettől. Aggódunk, mégis bizakodunk, de azért help!! Kineziológiás módszerrel megkérdezte KisBóbitát is és engem is, hogy nyitottak vagyunk-e bármi ilyesmi befogadására és mindketten igent mondtunk, úgyhogy indulhatott a móka.

Következő megugrandó akadály: felfekvés a masszázságyra, hanyatt. Mondtam, hogy az nem fog menni, mert hanyatt max. fél percet tudok tölteni, aztán megugrik a pulzusom és rosszul leszek. Sebaj - mondta-, akkor majd fekszem először a bal, aztán a jobb oldalamon. Okés. Felszuszakoltam magam az ágyra, aztán kaptam nagyon klassz anatómiai párnát a fejem alá és kezdhettük is. Sajnos rá kellett jöjjek hamar, hogy már az oldalt fekvés is bajos, mert így is 5 percenként a fülemben dobogott a szívem és kicsit rosszul voltam, de ahogy jött, úgy ment is. A hölgy igazi nyugtatós, relaxálós zene mellett a fejem búbjától a talpamig finom és hosszas érintésekkel adott minden szervemnek energiát és nagyon érdekes volt, hogy a pocakom közelébe érve KisBóbita elkezdett ficánkolni. Egy jó órát töltöttem így relaxban és volt pár perc, amikor szerintem tán el is bólintottam.

A szeánsz után még jót beszélgettünk, majd gyorsan hazafutottam, mert sietni kellett az első szülésfelkészítőre. Összességében nagyon jó volt és ez is segített, hogy minden aggodalmam elszállt Dorka hogylétével kapcsolatban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése