Védőnéni és doktorbácsi újabb kalandjai

Másfél óra volt, mire bejutottam a védőnőhöz kedd kora délután. Sosem voltak még ennyien.

Örömködtünk, hogy kevesebb a víz, bár ha a lábamra nézünk, akkor ez elég hihetetlen. Sőt! A néni megjegyezte, hogy úgy látja, az arcom is elkezdett ödémásodni, mire én mondtam, hogy nekem fel sem tűnt, mert látom magam minden nap, ám később telefonon Csillu is megerősítette ezt (aranyomnak már előző nap szemet szúrt, csak nem akarta mondani..). Szóval ez van, most már végérvényesen egy torzó leszek, egy új mitológiai szörny bálna testtel és medve-bohóc fejjel. Gyorsan mértünk is egy vérnyomást, hogy megnézzük, nincs-e jele toxémiának, de az újabb 95/60 max. egy mosolyra adott okot, aggodalomra nem, mindemellett szerencsére a vizeletemben továbbra sincs fehérje. A védőnő azért újra felhívta a figyelmemet, hogy bármi, de tényleg bármi gyanúsat észlelek, azonnal hívjam fel, hogy vihessek be vizeletet nézésre, mert a toxémia alattomos és pillanatok alatt kialakulhat, úgyhogy a gyors reagálás létfontosságú! Azt mondta, ilyenkor a mielőbbi felfedezés nagyon fontos, hogy időben befekhessek a kórházba és megindíthassák a szülést... Először azt gondoltam, na király, de aztán meg azt, hogy rendicsek, vettem, de erre nem is gondolunk.

Következett a méricske és kaptam dicséretet is, mert csak fél kilóval gyarapodott a súlyom, úgyhogy használt ezek szerint a füredi olasz fagyi! Na persze nem ám, de azért igyekszem tényleg. Kaptam beutalót a 34. heti vérvételre és egy igazolásos papírt is, hogy négyszer megjelentem terhesgondozáson. Aztán ennyi.

Busznyák doktorhoz 4-re mentem. Újból összefutottunk Szandrával, aki újra előttem kapott időpontot, aztán mivel kedves, a végén meg is várt. A doktor is örült, hogy jobb lett a magzatvíz mennyisége, örült a fél kiló hízásnak és a negatív Torch-nak. Megjegyezte azért, hogy van még egy fertőzés, amit ő még szeret megnézetni és mivel ezt nem ikszelték be a nőgyógyászaton kiadott beutalón, így ha nem baj, ezt a parvovírus nevű fertőzést azért még meg kellene nézni... Mondtam, hogy nincs gáz, ha kell, akkor kell. Így megbeszéltük, hogy szerdán bemegyek a terhesgondozóba, ahol ír nekem másik beutalót és átballagok a Jósika utcába. Aztán megvizsgált, szerencsére mindent rendben talált, teljesen zárt a méhszájam. Megmérte a méhemet is kívülről, ami már teljesen a szegycsontomig ér (jegyzem meg, érzem is, mikor Bóbikám belelép a gyomromba..). Meghallgattuk a kis szívét is, majd öltözködtem. Legközelebb április 13-án kell menjek ultrahangra és bár akkor már a 33. hetet is betöltjük, de ez lesz a 32 hetes ultrahang, terhesgondozásra pedig április 17-re kaptam időpontot.

Aztán ma délelőtt a parvo-s vérvételt is letudtuk és szerencsére a terhesgondozóban a vérvételes Marika volt olyan aranyos, hogy bevállalta a bökést, így onnan küldik el a mintámat, nem kellett elmennem a Laboratórium Kft.-hez. Eredmény várható ideje: kb. 4 hét... Mondtam is neki, hogy peches esetben addigra meg is szülök! De sebaj, közösen arra jutottunk, hogy mivel az utóbbi időben nem volt kiütéssel járó magas lázam, így tuti negatív lesz az eredmény, úgyhogy nem parázunk rajta.

Megint minden rendben van, papírom is van róla, KisBóbita erőseket rugdos, csuklik és ficánkol, az idő pedig halad. Holnap már 31 hetesek leszünk, Angyalkánk újabb héttel ajándékozott meg bennünket! Hát milyen lenne az élet, ha nem szép, nemigaz?