Szép tavaszi hétvége Füreden

A szombat nagyon punnyadósra sikerült. Nem mintha nem férne ránk néha ilyen is... Most elég jól belehúztunk. Annyira, hogy lelkifurkám volt amiatt, hogy nem használtuk ki a szép időt. Vasárnap reggel aztán rágtam egy kicsit ApaBóbita fülét, hogy menjünk le sétálni egyet Füredre, több okból is. Egyrészt mert nagyon szép idő lesz, másrészt pedig levezettem neki, hogy az elkövetkezőkben még mennyi dolgunk lesz a következő hétvégéken (bútorszerelés, Hanna szülinapja), utána pedig már autónk sem lesz... Szóval meggyőztem, hogy most vagy soha. Na, nem mintha úgy gondolnám, hogy Dorka születése egyenlő lesz a mi halálunkkal és onnantól csak körülötte forog a világ, de az biztos, hogy jó darabig nem lesz módunk és időnk kirándulni egy csöpet babával.

Így aztán nekivágtunk a napsütésben a Balcsinak. Az idő tényleg szép volt, a nap sütött, kicsit fújt ugyan a szél, de néha még jól is esett. Sétáltunk a mólón, a Tagore-sétányon, közben Ricsi csinálta a fényképeket a már kimerészkedő vitorlásokról, a hihetetlen tiszta vízű Balatonban úszkáló vadkacsákról és közben néha-néha egy kékpólós bálnát is sikerült lencsevégre kapnia. Aztán ettünk egy lájtos ebédet (hamburger, gyros), majd tovább sétikáltunk. Kaptam két gombóc fagyit is a fincsi olasz fagyisnál (ISSSSSSSTENI finom fagyit árulnak ott!!!), aztán leültünk még bambulni. Nagyon jó volt. A Silver udvarában épp ki volt települve a már decemberben Győrben általunk kinézett Kockiás foltvarróműhely, úgyhogy mivel már van a babánknak ágyneműje, így az szóba se jött, hogy vásároljunk. Kapott viszont mást, aminek a színe végett nincs megkötve a kezünk. Mindkettőnknek nagyon tetszett már karácsonykor ez is, így most úgy döntöttünk, bár odébb van, mire szüksége lesz rá, de kap egy ilyet a kislányunk:

Nagyon kis szép és mosolygós.. Olyan, mint Dorka! 

Összességében jó kis nap volt, örülök, hogy Ricsi kötélnek állt és elmentünk. Továbbiakban már csak Győr és 15km-es vonzáskörzetében fogunk cirkálni jószerével.