Holnap Szenteste

Persze csak este, nappal meg akkor Szentnap? Jó, nem humorizálok ezen. Semmi extra, reggelre behavazott a táj, délelőtt takarítottam, függönyt mostam és vasaltam (végre megvan a nagyszobai is), holnap azért még lesz egy gyors porszívózás, és a suvicka kb. ennyi. Tegnap este kisütöttem a hülye mézeskalácsfigurákat. Lett belőle kb. négyezerötszáz db. Ezeket kellene össze cukordíszíteni. Hát, asszem ez már meghaladja a képességeimet, illetve az erőmet. Meg tán inkább kicsit most lusta vagyok. Mert hajtottam egész héten és különben is, láttam a fészbúkon egy klassz fotót, amin rajta volt, hogy Merry Christmas és voltak rajta mézeskalács fenyőfácskák és egyáltalán nem voltak feldíszítve. És tetszett. Az enyémek is épp így néznek ki amúgy, csak nem fotóztam még le őket. Amúgy olyanok, mint a keksz (ropognak), pedig a recept szerint azonnal puha. Hát ez nem az. Lehet, hogy a hülye tésztába belegyúrtam a hordozó csatjait is? Mindegy, ez ilyen. Most beleszórtam az összeset egy nejlonzacsiba, hátra reggelre vajpuhák lesznek. Japersze... Délután voltunk sétálni az eleinte havas-, majd sima esőben, aminek végére már vizes zokniban értem haza. De azért jó volt, mindenesetre jól derékba vettük a  f... várost. De legalább megvettük az utolsó apró izékét is Ricsi nővérének. Jó lesz. Hazaérve összeállítottam a bacon-fasírt fasírt részét, meg még a tojásokat is megfőztem, holnap már csak bele kell dobni mindent a sütőbe és megsütni. Apa csinálja a görögsalátát, én meg még hagymáskrumplit, meg majd megmosom a hajam. És ha már áll a műfenyőnk is feldíszítve és én még mindig malmozok és halálba unom magam a nyolchónapos mellett, akkor nekiállok mégis a sütidíszítésnek. Aztán lehet, hogy inkább mégsem, mert inkább nézem, ahogy gyerekem mennyire nagyon ügyes... Tegnap még csak úgy tűnt, hogy mintha néha-néha haladna abból a négykézláb rugózásból centiket előrébb, ma pedig már direkt teszteltük is. Kicsit érdekes módja az előre haladásnak, hogy csak egyik-egyik lábát rakja előbbre, majd mivel a mozdulatot a karjával már nem követi le, így rendre hasra esik, de mindig előrébb, mint ahol korábban volt. Így aztán lassan ugyan, de mindenhova odaér, ahova akar. Mondanám, hogy mászik, de ahhoz kar és láb együttes munkájára lenne szükség, neki egyenlőre még csak a lábmunka van meg, de sebaj. Ha belegondolok abba, hogy pár hete még azon ujjongtunk, hogy végre hasra fordult, akkor szavunk sem lehet. Nagyon ügyes és folyton változik. Lásd az elmúlt két napot... Mire leírtam a házi nyolchós státuszába, hogy hármat alszik egy nap, addigra tegnap és ma már csak kétszer szundikált, egyet késő délelőtt, aztán pedig délután egy-másfél órát mindkét alkalommal. Őszintén szólva nem bánnám, ha így maradna (vagy legalább hasonlóképpen) már a jövőben, mert azért így sokkal jobban tervezhető egy nap.

Szóval holnap Szenteste. Várjuk, az biztos, hogy nagyon különleges lesz. Életünk legkülönlegesebbje.