2012. december 7., péntek

Itthoni mikulásünnepség

Amolyan jófajta, házi mikulásozás volt tegnap este minálunk. Átgondoltam és bátran leírom, hogy ApaBóbita volt az, aki újra magára öltötte a jelmezt. Azért mondom, hogy átgondoltam és bátran leírom, mert mire Te, kicsi Dorottyánk ezt el tudod olvasni, már bizonyára nem fog számodra lelki törést okozni, hogy Apád volt a fehérszakállú egy-két évig idehaza...
Szóval este hat után átjött hozzánk Kati mama is, Ricsi pedig beöltözött. Annak rendje-módja szerint kiment még a lépcsőházba is, szépen becsengetett és jött befelé a nagy puttyonyával. Dorka nagyon figyelte (mint ahogy mindent), de nagyon kíváncsi lettem volna, hogy mi zajlik a fejecskéjében. Mert hát akármennyire is próbálta ApaBóbi elváltoztatni (még mélyebbre venni) a hangszínét, akkor is megmaradt a rendkívül jellegzetes mély orgánuma. Mindegy, a gyerek nem reklamált, max. gondolta magában, hogy a fater mi a bánatnak marháskodik ebben a cuccban... 
A kedves Mikulás hozott mindenkinek ajándékot: Kati mama kapott egy tonicot és egy doboz energiaitalt (az egészséges életmód jegyében), AnyaBóbitának finom baracklevet és Cserpes joghurtokat dobott ez a jóember, az osztogatás végére pedig a KisBóbitafajta Dorottya maradt, aki egy csomó mindenben részesült. Kapott egy kis csomag pelust, hozzá a majdan belepakolandó finom és különleges bébiételeket, egy minike hóember- és egy mikulás figurát csokiból (csak nézni) és egy zenélő rágókát. Utóbbit Apa vette frissiben a Müllerben. Nagyon klassz darab és Dorkanyuszi igggenhamar rávetette magát. Középen megnyomta a gombot és már zenélt is, miközben Ő tömte volna a szájába. (Lemostam gyorsan, aztán tömhette.) Meg is állapítottuk, hogy milyen kellemes kis dallamot játszik.Aztán úgy jó 10 perc után már ezek a dallamok nem voltak annyira kellemesek... Nagyon hamar megnéztük, hogy hol kell majd alkalomadtán az elemeket eltávolítani... 
Volt kis éneklés, fotózkodás meg kamerázás (ez utóbbit még nem néztem vissza), kellemesen telt az este. Majd a kedves öreg Mikulás búcsút intett nekünk, mert várta még a többi gyerek...

:)

Dorka nem volt megilletődve. Hamar rámart a pasi szakállára és meg is akarta enni. Szerintem megismerte az apáját...

Apa itt már civilben, Dorka pedig az új szajréval. Középen pedig az utálatos zöld gomb, amitől zenél a rágóka!

4 megjegyzés:

  1. Te Anyabbóbi, azokat a csokifigurákat igazán odaadhatnád Dorkának tejci formájában ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igaz is, vagy esetleg leharaphatnám a fejüket, nemde ;) És akkor meg már hogy néznének ki, kurtán-furcsán... Lehet, hogy igazságod van és nem hagyom őket meg jövőre és hát valóban Dorkának szántuk és legálisan csak így juthat hozzá. Én pedig majd nagyon fogok szenvedni meg önfeláldozni... :)

      Törlés
  2. Ez nagyon tetszik, hogy van mikulas jelmeze a ferjednek. Mindig is volt vagy Dorottyanak vettetek? :)

    VálaszTörlés
  3. Még két éve vettük Ricsi unokaöccse miatt, aztán azóta már a harmadik kislurkó miatt öltözik be ApaBóbita. Szerencsére!!! :)

    VálaszTörlés